 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény az SZDSZ és a VDSZ vezetőinek megbeszéléséről
" Az SZDSZ támogatja a potenciálisan veszélyeztetett
munkavállalóknál annak lehetőségét, hogy
- a heti munkaidő - egyeztetések útján - csökkenjen,
- az éves szabadságidő nőjön,
- a műszakos dolgozók helyzetet javuljon,
- a korkedvezményes nyugdíj-rendszert korszerűsítsék,
- a nyugdíjasok helyzete kedvezően változzon.
"
BBC, Panoráma:
A rubel leértékeléséhez vezethet a valutarendelet
"Becslések szerint jelenleg mintegy 200 millió úgynevezett
keményvaluta-rubel van a szovjet lakosság zsebében. A kormány ezt az
összeget szeretné a kétségbeejtő szovjet gazdasági helyzet
fellendítésére használni. Remélvén, hogy lényegesen több
keményvaluta kerül most forgalomba, a szovjet kormány bejelentette:
január elsejétől valutatőzsdéket nyit. Ezek a Szovjet Állami Bank, a
Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bankja, a Pénzügyminisztérium, és a
köztársaságok minisztériumai által megállapított átváltási rátát
alkalmaznák majd. "
|
|
|
|
|
|
 |
A privatizálás radikális útja
|
-----------------------------
München, 1990. augusztus 8. (SZER, Mérlegen) - Piacgazdaság
nélkül nem lehetséges gazdasági felemelkedés, viszont az erőforrások
privatizálása nélkül nem jöhet létre piacgazdaság -, továbbá a
privatizálásnak gyorsan kell megvalósulnia, mivel sokéves, vagy
évtizedes késlekedése a gazdasági lemaradás fokozódásával lenne
egyértelmű. Van-e tehát mód a magyar gazdaság gyors, radikális
privatizálásra? Ezt a lehetőséget vizsgálja ezen a héten Vadász
János:
- A hazai privatizációs kísérletek alig egyéves múltra
tekinthetnek vissza, és mindenesetre van annyi hasznuk, hogy
feltárták, melyek a privatizálás járhatatlan útjai.
Járhatatlan útnak bizonyult a tavalyi úgynevezett spontán
privatizáció, amelynek során a diktatúrát kiszolgált gazdasági
vezetők próbálták önmagukat felruházni tulajdonosi jogokkal. A
kísérlet a társadalom indokolt és egyöntetű felháborodásába
ütközött, és ma már nincs többé politkai erő, amely ezt a kísérletet
támogatni merné.
Ennek során derült ki az is, hogy a gazdaság privatizálását nem
lehet a külföldi tőketulajdon térhódítására építeni. Az igaz, hogy a
külföldi tőkének ebben a folyamatban fontos szerep jut, de
nyilvánvalóan nem lehet egy gazdaság erőforrásainak a zömét
külföldieknek eladni, mert ez egyrészt politikailag elfogadhatatlan
a társadalom számára, másrészt a külföldi tőke amúgy sem hajlandó
megvenni a magyar gazdaság zömét -, sőt: még valamirevaló kisebb
hányadát is csak akkor, ha már életképes piaci közegbe illeszkedhet,
amelynek aktív főszereplői a szuverén magyar magántulajdonosok.
Az új, szabadon választott kormány fokozatos, lépésről-lépésre
előrehaladó privatizálási terve pedig két alapvető problémába
ütközik. Az egyik az eladandó állami tulajdon értékelése. Piac és
piacgazdaság híján senki sem tudja, mennyi az egyes állami
vállalatok értéke, ami bizonytalanná teszi az eladást - már csak
azért is, mert az állam hajlamos ezt a tulajdont önkényesen
túlértékelni, mivel az eladásokat - teljesen hibásan - más célokra
felhasználható bevételi forrásnak tekinti. (folyt.)
1990. augusztus 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|