|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény az SZDSZ és a VDSZ vezetőinek megbeszéléséről
" Az SZDSZ támogatja a potenciálisan veszélyeztetett
munkavállalóknál annak lehetőségét, hogy
- a heti munkaidő - egyeztetések útján - csökkenjen,
- az éves szabadságidő nőjön,
- a műszakos dolgozók helyzetet javuljon,
- a korkedvezményes nyugdíj-rendszert korszerűsítsék,
- a nyugdíjasok helyzete kedvezően változzon.
"
BBC, Panoráma:
A rubel leértékeléséhez vezethet a valutarendelet
"Becslések szerint jelenleg mintegy 200 millió úgynevezett
keményvaluta-rubel van a szovjet lakosság zsebében. A kormány ezt az
összeget szeretné a kétségbeejtő szovjet gazdasági helyzet
fellendítésére használni. Remélvén, hogy lényegesen több
keményvaluta kerül most forgalomba, a szovjet kormány bejelentette:
január elsejétől valutatőzsdéket nyit. Ezek a Szovjet Állami Bank, a
Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bankja, a Pénzügyminisztérium, és a
köztársaságok minisztériumai által megállapított átváltási rátát
alkalmaznák majd. "
|
|
|
|
|
|
|
A KGST kereskedelmi problémáiról
|
--------------------------------
London, 1990. augusztus 8. (BBC, Panoráma) - Csehszlovákia külkereskedelmi minisztere azzal vádolta a keletnémeteket, hogy nem tartják be a kétoldalú kereskedelmi egyezményeket. Pártos Gábort a BBC kelet-európai ügyekkel foglalkozó munkatársát kérdeztem meg, hogy tulajdonképpen miről van szó?
- Az történt, hogy a keletnémetek - és ez nem csak Csehszlovákiára vonatkozik, már magyar hivatalos körökből is hallottam megjegyzéseket -, az utóbbi hónapokban valóban nem tartják be a már előre megkötött szerződésekkel kapcsolatos vállalásaikat. Különösen olyan tekintetben, hogy egyre kevesebb árut hoznak be - Csehszlovákiából különösen -, de más kelet-európai országokból sem. Ez pedig azért van így, mert a németek gazdasági újraegyesülése, most július eleje óta - mióta valóban egy erős, konvertibilis német márka van használatban Németország minden területén - a keletnémeteknek nincs is arra szükségük, amire a múltban szükségük volt: hogy rubelért aránylag rossz minőségű árut importáljanak.
Most gyakorlatilag amire van pénzük, azt meg tudják vásárolni - akármilyen piacon. Általánban Nyugat-Németországból át tudják hozni a keletnémet területekre a legjobb minőségben.
- De gondolom, hogy ez nemcsak Csehszlovákiára és Kelet-Németországra vonatkozik, hanem általános jelenség a KGST tagállamaiban - vagy volt tagállamaiban -, hiszen ma már szétesőben van az egész KGST - ez a Nyugat felé való fordulás.
- Igen. Nyilvánvaló, hogy a KGST más tagországai számára nincs meg az a fantasztikus lehetőség, ami a keletnémeteknek meg lett adva, hogy mégis egy már működő piacgazdálkodású társadalom országrészévé váljanak. Tehát nincs meg az a lehetőségük, hogy egyből, egyik napról a másikra egy erős, konvertibilis valutájuk legyen. (folyt.)
1990. augusztus 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- KGST kereskedelmi problémái - 1. folyt.
|
Ugyanakkor valóban olyan jelek már nyilvánvalóan mindenhol láthatók, olyan mozgás érvényesül Kelet-Európa más részeiben - ez főleg a magyarokra, a lengyelekre vonatkozik -, hogy erősen próbálnak a Nyugat felé mozogni gazdasági területen, több okból is. Nyilvánvalóan - Magyarországon különösen már jó két éve - komoly problémákat jelent az, hogy a rubel-elszámolású kereskedelemben, - különösen a Szovjetunióval szemben -, Magyarországnak óriási többlete van, és azt a sok rubelmilliót, amit megkap, nem tudja elkölteni. Ezért jóval inkább megéri, hogy - már amennyire lehetséges - a magyar exportot a Nyugat felé irányítsák, ahol konvertibilis valutában fizetnek.
- És hatalmas adósságaik is konvertibilis valutában vannak, tehát gondolom ezért is szükségük van a valutára, plusz a beruházásokra, amelyek megindultak nyugatnémet-osztrák részről.
A másik fél szempontjából, a Szovjetunió szempontjából nézve a dolgot: az oroszoknak is szükségük van konvertibilis valutára - és gondolom, hogy például az olajat szívesebben adják el ezentúl a Nyugatnak, mint Közép-Kelet-Európának.
- Persze, ez nyilvánvaló. A szovjetek most a nyár folyamán, az utóbbi hetekben bejelentették, hogy körülbelül egyharmadával csökkentik olajszállításukat a különböző kelet-európai államoknak. Nyilvánvalóan ezt azért döntötték el így, mert egyrészt nem tudnak eleget termelni, másrészt azért, mert amit megtermelnek, szívesebben adják el Nyugaton. Illetve persze az a felállás is működik már évek óta: hogy a többi kelet-európai országnak is egy bizonyos mennyiségen felül nyugati valutáért adnak el olajat. Tehát ez a lehetőség még mindig fennáll. De ez nem könnyíti meg a kelet-európaiak számára a helyzetet, mert hogy most nyugati valutában fizetnek mondjuk arab olajért, vagy szovjet olajért - ez gyakorlatban, pénzügyi tekintetben mindegy.
- Pártos Gábort hallották, aki egyetért azzal, hogy gazdaságilag igen súlyos következményei lehetnek annak, hogy a közép-kelet-európai országoknak éppen a világpiaci ár jelentős növekedésének az idején kell majd világpiaci árat fizetni az olajért. +++
1990. augusztus 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|