|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény az SZDSZ és a VDSZ vezetőinek megbeszéléséről
" Az SZDSZ támogatja a potenciálisan veszélyeztetett
munkavállalóknál annak lehetőségét, hogy
- a heti munkaidő - egyeztetések útján - csökkenjen,
- az éves szabadságidő nőjön,
- a műszakos dolgozók helyzetet javuljon,
- a korkedvezményes nyugdíj-rendszert korszerűsítsék,
- a nyugdíjasok helyzete kedvezően változzon.
"
BBC, Panoráma:
A rubel leértékeléséhez vezethet a valutarendelet
"Becslések szerint jelenleg mintegy 200 millió úgynevezett
keményvaluta-rubel van a szovjet lakosság zsebében. A kormány ezt az
összeget szeretné a kétségbeejtő szovjet gazdasági helyzet
fellendítésére használni. Remélvén, hogy lényegesen több
keményvaluta kerül most forgalomba, a szovjet kormány bejelentette:
január elsejétől valutatőzsdéket nyit. Ezek a Szovjet Állami Bank, a
Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bankja, a Pénzügyminisztérium, és a
köztársaságok minisztériumai által megállapított átváltási rátát
alkalmaznák majd. "
|
|
|
|
|
|
|
Oroszok és németek - 2O évvel ezelőtt tört meg a jég Moszkva
és Bonn között (1.rész)
|
Bonn, 1990. augusztus 8. (MTI-Panoráma) - Oroszok és
franciák kölcsönös rokonszenve a kultúrhistória elcsépelt tényei
közé tartozik. Az orosz fő- és középnemesek folyékonyan beszéltek
franciául, Tolsztoj egész oldalakat írt ezen a nyelven. Az oroszok a
németeket inkább csodálták, mint szerették. Turgenyev, vagy
Goncsarov regényeiben a német a racionális, a célratörő, szemben az
álmodozó, tehetségét és életét elfecsérlő orosszal. Ennek ellenére
az orosz-német szimbiózis legalább annyira erős volt sokáig, mint az
orosz-francia. Nagy Péter cár németeket hozatott országába, II.
Katalin cárnő maga is német volt, tisztviselőkként, tanítókként,
kereskedőkként egészen az 1917-es forradalomig a németek tették a
legtöbbet a külföldiek közül Oroszország európai arculatáért.
Most, a 20 század végefelé, hosszabb hiátus után, a történelem megismételheti önmagát: Németország ismét segíthet a keleti óriáson. Ismét német szakemberek adhatnak Moszkvában tanácsot, beruházhatnak, Németország egyesítése után grandiózus együttműködés alakulhat ki oroszok és németek között, mégha a kikecmergést a kátyúból alapvetően maguknak az oroszoknak kell is megoldaniuk. A németek, különösen az ország nyugati felében, morálisan lekötelezetteknek érzik magukat az oroszokkal szemben, a szovjet külpolitika korszakos jelentőségű fordulata nélkül német újraegyesítés sem lenne, mondják Bonnban.
Erről is beszélt pár nappal ezelőtt egy alacsony, erősen kopaszodó német a Kreml falai között, tv-kamerák előtt. A helyszín a Katalin Terem volt, s Egon Bahr nem először járt ott. A Katalin Teremben írták alá húsz évvel ezelőtt, 1970. augusztus 12-én a szovjet-nyugatnémet szerződést, az akkori szociálliberális koalíció keleti politikájának első gyümölcsét, az úgynevezett keleti szerződések közül az elsőt. A felek lemondtak az erőszak alkalmazásáról és kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az európai határok sérthetetlenségét, beleértve az NSZK-NDK határt és az Odera-Neisse vonalát. (folyt.)
1990. augusztus 8., szerda 11:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|