|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény az SZDSZ és a VDSZ vezetőinek megbeszéléséről
" Az SZDSZ támogatja a potenciálisan veszélyeztetett
munkavállalóknál annak lehetőségét, hogy
- a heti munkaidő - egyeztetések útján - csökkenjen,
- az éves szabadságidő nőjön,
- a műszakos dolgozók helyzetet javuljon,
- a korkedvezményes nyugdíj-rendszert korszerűsítsék,
- a nyugdíjasok helyzete kedvezően változzon.
"
BBC, Panoráma:
A rubel leértékeléséhez vezethet a valutarendelet
"Becslések szerint jelenleg mintegy 200 millió úgynevezett
keményvaluta-rubel van a szovjet lakosság zsebében. A kormány ezt az
összeget szeretné a kétségbeejtő szovjet gazdasági helyzet
fellendítésére használni. Remélvén, hogy lényegesen több
keményvaluta kerül most forgalomba, a szovjet kormány bejelentette:
január elsejétől valutatőzsdéket nyit. Ezek a Szovjet Állami Bank, a
Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bankja, a Pénzügyminisztérium, és a
köztársaságok minisztériumai által megállapított átváltási rátát
alkalmaznák majd. "
|
|
|
|
|
|
|
Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?
|
-------------------------------------------
München, 1990. augusztus 7. (SZER, Magyar híradó) - Hozzájárult-e Magyarország az iraki fegyverkezéshez? Eladott-e - és ha igen, mikor és milyen mennyiségben - fegyvereket Iraknak? Ezeket a kérdéseket fel lehet tenni -, választ nehéz rájuk kapni.
A Honvédelmi Minisztériumot hívtuk fel Budapesten, ahol dr. Janza Károly vezérőrnagy válaszolt. Dr. Janza Károly 1985 óta dolgozik a Honvédelmi Mininisztériumban, jelenleg főosztályvezető.
- A Honvédelmi Minisztérium sosem foglalkozott fegyverek exportjával és importjával. Szükségleteit - amelyek az importon keresztül realizálódtak - külkereskedelmi vállalatok útján szerezte be.
Az, hogy Magyarország - tehát a Magyar Köztársaság - exportál-e fegyvereket valamilyen irányba - ebbe beleértem akár Irakot is, vagy bármelyik más országot - ezt én megmondani nem tudom, mert a Honvédelmi Minisztérium nem vesz részt közvetlenül ezekben az akcióban semmilyen formában.
A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik, folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai, híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel rendelkező vállalatok tájékoztatni.
- Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van. Helyesli-e Ön vagy a Honvédelmi Minisztérium ezt a szabályozást? (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 1. folyt.
|
- A kérdés jogos. Ebben valóban van egy olyan sajnálatos dolog, hogy maga a törvény, illetve a rendelet szelleméből következik, hogy egy ilyen ügylet végrehajtásáért kvázi a magyar állam, a magyar állam kormánya vállalja a felelősséget - ami nem helyes dolog.
Úgy gondolom, hogy egyszerűbb lenne és helyesebb lenne, ha a keretjellegű szabályozás rábízná a jogosítvánnyal rendelkező kereskedelmi szervezetekre az ügyletek végrehajtását - és aki ellentétesen cselekszik, mint ahogy ez a rendeletben meg van szabva, arra természetesen a törvény teljes szigorával kell lesújtani.
Ami pedig azt illeti: a magyar Honvédségnek is van oka arra, hogy liberalizáltabb legyen ez a törvény. Mint bizonyára tudja: a magyar Honvédség 1990 évi költségvetésének jóváhagyásakor a kormány úgy állapította meg a hadsereg költségvetési támogatását, hogy jelentős bevételek megszerzését írta elő, amelynek forrásául a hadsereg birtokában lévő ingatlanok és bizonyos haditechnikai cikkek értékesítését jelölte meg.
Ezek természetesen nem élesben történő értékesítések, hanem nyilvánvalóan múzeumi célra, nyersanyagként történő értékesítés - ez elsősorban a harckocsi-technikára vonatkozik. Azonban ezek értékesítése rendkívül nagy nehézségbe ütközik, szinte lehetetlen megszabadulni ezektől az eszközöktől. Úgy néz ki, hogy a hadsereg nyakán maradnak. Azok a bevételek, amelyből mi a hadsereg munka- és szociális körülményeit szerettük volna javítani, azoktól valószínűleg elesünk, elmaradnak.
- Ha szabad - nem tények, hanem valószínűségek iránt - érdeklődni: Ön valószínűnek tartja-e, hogy valamiféle fegyverkereskedelem lett volna Magyarország és Irak között? (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 2. folyt.
|
- Kérem: ilyen relációról hogy Irak, Irán vagy bármilyen más ország - miután nem kaptunk erről hivatalos tájékoztatást, mert nem tartozott ránk - így konkrét információink sincsenek.
Az, hogy a Magyar Köztársaság fegyvert ad el - ez kétségtelen tény. A Magyar Köztársaság értékesített fegyverzetet - elsősorban nyilvánvalóan azokat a fegyvereket, amelyeket Magyarországon előállítanak. Magyarország pedig köztudomásúan nem rendelkezik jelentős hadiiparral, az összipari tevékenység egy százalékát sem éri el mindaz, amit ma a magyar hadiipari tevékenységnek lehet nevezni.
E körön belül is elsősorban gyalogsági fegyvereket, rádiótechnikai, híradástechnikai, hadtápfelszerelési eszközöket állít elő a magyar ipar. Ezekkel ellentételeztük azokat az import- eszközöket, amelyek a hadsereg tevékenységéhez elengedhetetlenül szükségesek, de a magyarországi előállításuk nem gazdaságos.
Az tény - és azt hiszem, hogy ezt nyugodtan valószínűsíthetjük mindketten -, hogy történtek eladások. De hogy konkrétan ebben a relációban, tehát Iraknak történt-e vagy sem - ezt én önnek megbízható módon, bizonyítékokkal alátámasztottan nem tudom állítani.
Egy olyan engedélyezési eljáráshoz voltak kötve ezek az ügyletek, amit a Jászai Mari téren, a Fehér Házban döntöttek el: hogy kik azok, akiknek irányába történhet ilyen akció, s kik azok, akik irányába nem történhet.
És ez még nem volt elég -, mert a kormány mellett működött egy Honvédelmi Bizottság. A Honvédelmi Bizottság ezt külön megtárgyalta, majd a Kereskedelmi Minisztériumot tájékoztatták - bár a miniszter tagja volt a Honvédelmi Bizottságnak, tehát könnyű volt tájékoztatni -, és ezek után az érintett külkereskedelmi vállalat, amely rendelkezett az engedélyekkel, az bonyolította le az ügyletet. (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 3. folyt.
|
- Itt a stúdióban Vadász János kollégámmal együtt hallgattuk a Janza vezérőrnagy úrral készült interjút. Mit tud a kolléga ezekről a létező vagy nem létező iraki fegyverszállításokról? Végül is szállított Magyarország fegyvert Iraknak vagy nem? Vadász János?
- A nap folyamán kikértem a kutatóosztályunktól az iraki dossziét. Két nagy vaskos dossziénk is van; ezeket nagyon gondosan átnéztem. Meg lehet állapítani azt, hogy rendkívül intenzív volt a kapcsolat a Kádár-rezsim és a Szaddám Husszein-féle rezsim között minden elképzelhető vonatkozásban - elsősorban persze gazdasági téren. Műszaki együttműködési szerződés volt a két ország között - ami nemzetközileg is egy kedvelt fedőneve a katonai együttműködésnek.
Irak volt a nyolcvanas évek első felében a magyar külkereskedelem első számú - messze az első számú - partnere a harmadik világban. Évekig ide irányult a magyar export 40 százaléka - mármint a fejlődő országokba irányuló magyar összexporton belül.
Volt olyan év, amikor Magyarország 240 millió dollár értékben exportált Iraknak - de az import csak 2 millió dollár volt. Az export kétharmada évekig rendszeresen gépipari termék volt - és köztudomású az is, hogy a gépipari termékek is általában kedvelt fedőnevei a katonai jellegű szállításoknak.
Ha ezt tudjuk - hogy Irak volt az első számú partner ebben az időszakban a harmadik világban - és tudjuk azt, hogy Irak volt a Szovjetunió egyik vezető partnere a szovjet fegyverszállítások számára, akkor - bizonyítani nem tudom dokumentumokkal, de nyugodtan feltételezhetjük, hogy Magyarország szállított fegyvereket, katonai jellegű berendezéseket Iraknak, hozzájárult az iraki fegyverkezéshez - ez aligha lehet vitás. (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 4. folyt.
|
- Itt van az a 145 millió dolláros adósság - Irak tartozik ennyival Magyarországnak. Vajon nem befolyásolja-e az a tény, mármint a félelem attól, hogy megkapja-e az adósságot vagy nem Magyarország Iraktól? Ez a tény nem befolyásolja-e vajon az alakuló magyar-iraki kapcsolatot?
- Feltételezem, hogy befolyásolja. Gondolom, most Budapesten attól félnek, hogy Irak megharagszik, hogyha Magyarország valamilyen negatív lépést tesz Bagdad irányában - vagy elítéli ezt az agressziót, mert akkor nem fizeti meg a tartozását.
Szerintem ez a félelem nem indokolt. Egyszerűen nem indokolt azért, mert Irak eddig is tartozott - az intenzív kapcsolatok időszakában is tartozott - Magyországnak tetemesen -, és nem fizetett.
Három ízben ütemezték át Irak adósságait Magyarország felé -, ami annyit jelent, hogy az irakiak nem fizettek. Az adósságuk törlesztését magyar részről el kellett halasztani - Irak javára. 1987-ben, tavaly, és idén áprilisban volt ilyen átütemezési megállapodás. A jelenlegi tartozásállomány - nemzetközi viszonyokban nem sok: 145 millió dollár -, de Magyarország számára ez is nagyon jelentős összeg.
Szóval notóriusan rosszul fizettek az irakiak eddig is -, és nehéz feltételezni, hogy most Iraknak az lesz a legnagyobb gondja, hogy Magyarországnak ezt a tartozását visszafizesse.
- Nyilván nem. Korábban, amikor vettünk Iraktól kőolajat - és mivel Irak tartozik nekünk -, akkor nem az lenne a normális, hogy a tartozás fejében vesszük a kőolajat és azt leírjuk? (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 5. folyt.
|
- Volt egy ilyen megállapodás az év legelején - amikor már kiderült, hogy az oroszok nem szállítanak annyi olajat, amennyire kötelezettséget vállaltak -, akkor 210 ezer tonna iraki olajat vásárolt Magyarország - és ez máris egy gesztusnak számított, egy nagy kegynek.
Ez 30 millió dollárba került akkor -, hogy ennek a felét: 15 millió dollárt betudták, illetve leírták az iraki adósságból -, és a másik felét, a másik 15 milliót viszont Magyarországnak készpénzben ki kellett fizetnie.
- Ez nem nagyon szerencsés, mint gazdasági kapcsolat. Kérdéses, hogy jobban jár-e Magyarország egyéb piacokon - most ugye a közelmúltban Algériától és Líbiától vásárolt olajat. Hogy jártunk ezzel anyagilag - drágább volt?
- Iraktól eleve nem is nagyon lehet fizikailag lebonyolítani a vásárlást - illletve, ha most kötnék meg az üzletet, nagyon-nagyon kétséges, hogy eljutna-e ez az olaj egyáltalán Magyarországra - tehát érthető: hogy Algériát és Líbiát vették igénybe.
Itt 300 ezer tonnáról van szó: ez csak kis részben fedezi azt a kiesést, amit a szovjet szállítások csökkentése okoz. Tény, hogy egy hete a magyar kormány 41 millió dollárt irányzott elő erre a vásárlásra. Most már egész biztos, hogy többe kerül - körülbelül 11 millió dollárral -, ahogy jelenleg a világpiaci ár áll az egy héttel ezelőttihez képest.
- A témához kapcsolódik: a Magyarországon élő iraki demokratikus ellenzékiek nyilatkozatban ítélték el Kuvait megszállását, és követelik az iraki csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását Kuvaitból. +++
1990. augusztus 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|