Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 08.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Közlemény az SZDSZ és a VDSZ vezetőinek megbeszéléséről

" Az SZDSZ támogatja a potenciálisan veszélyeztetett munkavállalóknál annak lehetőségét, hogy - a heti munkaidő - egyeztetések útján - csökkenjen, - az éves szabadságidő nőjön, - a műszakos dolgozók helyzetet javuljon, - a korkedvezményes nyugdíj-rendszert korszerűsítsék, - a nyugdíjasok helyzete kedvezően változzon. "
BBC, Panoráma:

A rubel leértékeléséhez vezethet a valutarendelet

"Becslések szerint jelenleg mintegy 200 millió úgynevezett keményvaluta-rubel van a szovjet lakosság zsebében. A kormány ezt az összeget szeretné a kétségbeejtő szovjet gazdasági helyzet fellendítésére használni. Remélvén, hogy lényegesen több keményvaluta kerül most forgalomba, a szovjet kormány bejelentette: január elsejétől valutatőzsdéket nyit. Ezek a Szovjet Állami Bank, a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bankja, a Pénzügyminisztérium, és a köztársaságok minisztériumai által megállapított átváltási rátát alkalmaznák majd. "

Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország?


-------------------------------------------


München, 1990. augusztus 7. (SZER, Magyar híradó) -
Hozzájárult-e Magyarország az iraki fegyverkezéshez? Eladott-e - és
ha igen, mikor és milyen mennyiségben - fegyvereket Iraknak? Ezeket
a kérdéseket fel lehet tenni -, választ nehéz rájuk kapni.

    A Honvédelmi Minisztériumot hívtuk fel Budapesten, ahol dr.
Janza Károly vezérőrnagy válaszolt. Dr. Janza Károly 1985 óta
dolgozik a Honvédelmi Mininisztériumban, jelenleg főosztályvezető.

    - A Honvédelmi Minisztérium sosem foglalkozott fegyverek
exportjával és importjával. Szükségleteit - amelyek az importon
keresztül realizálódtak - külkereskedelmi vállalatok útján szerezte
be.

    Az, hogy Magyarország - tehát a Magyar Köztársaság - exportál-e
fegyvereket valamilyen irányba - ebbe beleértem akár Irakot is, vagy
bármelyik más országot - ezt én megmondani nem tudom, mert a
Honvédelmi Minisztérium nem vesz részt közvetlenül ezekben az
akcióban semmilyen formában.

    A magyar hadiipari tevékenység keretén belül valóban folyik,
folyt - legalábbis az elmúlt időszakban - különböző fegyverek
előállítása. Gyalogsági fegyverekre, rádiótechnikai,
híradástechnikai berendezésekre, hadtápfelszerelési cikkekre
gondolok. Elképzelhető, hogy ezek exportja valamilyen irányban - ez
szinte minden országnak természetes törekvése - hogy exportra
kerülnek - hiszen ezek jelentős bevételt jelentenek minden ország
számára. Azonban ezek a tranzakciók Honvédelmi Minisztérium
közreműködése nélkül zajlódnak le. Erről semmiféle formában a
Honvédelmi Minisztériumot nem kötelesek az exportengedéllyel
rendelkező vállalatok tájékoztatni.

    - Az állam kell, hogy vállalja a felelősséget Magyarországon a
fegyvereladásokért, mert szabályozás tiltja, hogy olyan országokba
történjen fegyverexport, ahol háborús feszültség van. Helyesli-e Ön
vagy a Honvédelmi Minisztérium ezt a szabályozást? (folyt.)



1990. augusztus 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 1. folyt.


- A kérdés jogos. Ebben valóban van egy olyan sajnálatos dolog,
hogy maga a törvény, illetve a rendelet szelleméből következik, hogy
egy ilyen ügylet végrehajtásáért kvázi a magyar állam, a magyar
állam kormánya vállalja a felelősséget - ami nem helyes dolog.

    Úgy gondolom, hogy egyszerűbb lenne és helyesebb lenne, ha a
keretjellegű szabályozás rábízná a jogosítvánnyal rendelkező
kereskedelmi szervezetekre az ügyletek végrehajtását - és aki
ellentétesen cselekszik, mint ahogy ez a rendeletben meg van szabva,
arra természetesen a törvény teljes szigorával kell lesújtani.

    Ami pedig azt illeti: a magyar Honvédségnek is van oka arra,
hogy liberalizáltabb legyen ez a törvény. Mint bizonyára tudja: a
magyar Honvédség 1990 évi költségvetésének jóváhagyásakor a kormány
úgy állapította meg a hadsereg költségvetési támogatását, hogy
jelentős bevételek megszerzését írta elő, amelynek forrásául a
hadsereg birtokában lévő ingatlanok és bizonyos haditechnikai cikkek
értékesítését jelölte meg.

    Ezek természetesen nem élesben történő értékesítések, hanem
nyilvánvalóan múzeumi célra, nyersanyagként történő értékesítés - ez
elsősorban a harckocsi-technikára vonatkozik. Azonban ezek
értékesítése rendkívül nagy nehézségbe ütközik, szinte lehetetlen
megszabadulni ezektől az eszközöktől. Úgy néz ki, hogy a hadsereg
nyakán maradnak. Azok a bevételek, amelyből mi a hadsereg munka-
és szociális körülményeit szerettük volna javítani, azoktól
valószínűleg elesünk, elmaradnak.

    - Ha szabad - nem tények, hanem valószínűségek iránt -
érdeklődni: Ön valószínűnek tartja-e, hogy valamiféle
fegyverkereskedelem lett volna Magyarország és Irak között? (folyt.)



1990. augusztus 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 2. folyt.


- Kérem: ilyen relációról hogy Irak, Irán vagy bármilyen más
ország - miután nem kaptunk erről hivatalos tájékoztatást, mert nem
tartozott ránk - így konkrét információink sincsenek.

    Az, hogy a Magyar Köztársaság fegyvert ad el - ez kétségtelen
tény. A Magyar Köztársaság értékesített fegyverzetet - elsősorban
nyilvánvalóan azokat a fegyvereket, amelyeket Magyarországon
előállítanak. Magyarország pedig köztudomásúan nem rendelkezik
jelentős hadiiparral, az összipari tevékenység egy százalékát sem
éri el mindaz, amit ma a magyar hadiipari tevékenységnek lehet
nevezni.

    E körön belül is elsősorban gyalogsági fegyvereket,
rádiótechnikai, híradástechnikai, hadtápfelszerelési eszközöket
állít elő a magyar ipar. Ezekkel ellentételeztük azokat az import-
eszközöket, amelyek a hadsereg tevékenységéhez elengedhetetlenül
szükségesek, de a magyarországi előállításuk nem gazdaságos.

    Az tény - és azt hiszem, hogy ezt nyugodtan valószínűsíthetjük
mindketten -, hogy történtek eladások. De hogy konkrétan ebben a
relációban, tehát Iraknak történt-e vagy sem - ezt én önnek
megbízható módon, bizonyítékokkal alátámasztottan nem tudom
állítani.

    Egy olyan engedélyezési eljáráshoz voltak kötve ezek az
ügyletek, amit a Jászai Mari téren, a Fehér Házban döntöttek el:
hogy kik azok, akiknek irányába történhet ilyen akció, s kik azok,
akik irányába nem történhet.

    És ez még nem volt elég -, mert a kormány mellett működött egy
Honvédelmi Bizottság. A Honvédelmi Bizottság ezt külön megtárgyalta,
majd a Kereskedelmi Minisztériumot tájékoztatták - bár a miniszter
tagja volt a Honvédelmi Bizottságnak, tehát könnyű volt tájékoztatni
-, és ezek után az érintett külkereskedelmi vállalat, amely
rendelkezett az engedélyekkel, az bonyolította le az ügyletet.
(folyt.)



1990. augusztus 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 3. folyt.


- Itt a stúdióban Vadász János kollégámmal együtt hallgattuk a
Janza vezérőrnagy úrral készült interjút. Mit tud a kolléga ezekről
a létező vagy nem létező iraki fegyverszállításokról? Végül is
szállított Magyarország fegyvert Iraknak vagy nem? Vadász János?

    - A nap folyamán kikértem a kutatóosztályunktól az iraki
dossziét. Két nagy vaskos dossziénk is van; ezeket nagyon gondosan
átnéztem. Meg lehet állapítani azt, hogy rendkívül intenzív volt a
kapcsolat a Kádár-rezsim és a Szaddám Husszein-féle rezsim között
minden elképzelhető vonatkozásban - elsősorban persze gazdasági
téren. Műszaki együttműködési szerződés volt a két ország között -
ami nemzetközileg is egy kedvelt fedőneve a katonai
együttműködésnek.

    Irak volt a nyolcvanas évek első felében a magyar
külkereskedelem első számú - messze az első számú
- partnere a
harmadik világban. Évekig ide irányult a magyar export 40 százaléka
- mármint a fejlődő országokba irányuló magyar összexporton belül.

    Volt olyan év, amikor Magyarország 240 millió dollár értékben
exportált Iraknak - de az import csak 2 millió dollár volt. Az
export kétharmada évekig rendszeresen gépipari termék volt - és
köztudomású az is, hogy a gépipari termékek is általában kedvelt
fedőnevei a katonai jellegű szállításoknak.

    Ha ezt tudjuk - hogy Irak volt az első számú partner ebben az
időszakban a harmadik világban - és tudjuk azt, hogy Irak volt a
Szovjetunió egyik vezető partnere a szovjet fegyverszállítások
számára, akkor - bizonyítani nem tudom dokumentumokkal, de nyugodtan
feltételezhetjük, hogy Magyarország szállított fegyvereket, katonai
jellegű berendezéseket Iraknak, hozzájárult az iraki fegyverkezéshez
- ez aligha lehet vitás. (folyt.)



1990. augusztus 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 4. folyt.


- Itt van az a 145 millió dolláros adósság - Irak tartozik
ennyival Magyarországnak. Vajon nem befolyásolja-e az a tény,
mármint a félelem attól, hogy megkapja-e az adósságot vagy nem
Magyarország Iraktól? Ez a tény nem befolyásolja-e vajon az alakuló
magyar-iraki kapcsolatot?

    - Feltételezem, hogy befolyásolja. Gondolom, most Budapesten
attól félnek, hogy Irak megharagszik, hogyha Magyarország valamilyen
negatív lépést tesz Bagdad irányában - vagy elítéli ezt az
agressziót, mert akkor nem fizeti meg a tartozását.

    Szerintem ez a félelem nem indokolt. Egyszerűen nem indokolt
azért, mert Irak eddig is tartozott - az intenzív kapcsolatok
időszakában is tartozott - Magyországnak tetemesen -, és nem
fizetett.

    Három ízben ütemezték át Irak adósságait Magyarország felé -,
ami annyit jelent, hogy az irakiak nem fizettek. Az adósságuk
törlesztését magyar részről el kellett halasztani - Irak javára.
1987-ben, tavaly, és idén áprilisban volt ilyen átütemezési
megállapodás. A jelenlegi tartozásállomány - nemzetközi viszonyokban
nem sok: 145 millió dollár -, de Magyarország számára ez is nagyon
jelentős összeg.

    Szóval notóriusan rosszul fizettek az irakiak eddig is -, és
nehéz feltételezni, hogy most Iraknak az lesz a legnagyobb gondja,
hogy Magyarországnak ezt a tartozását visszafizesse.

    - Nyilván nem. Korábban, amikor vettünk Iraktól kőolajat - és
mivel Irak tartozik nekünk -, akkor nem az lenne a normális, hogy a
tartozás fejében vesszük a kőolajat és azt leírjuk? (folyt.)



1990. augusztus 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szállított-e fegyvert Iraknak Magyarország? - 5. folyt.


- Volt egy ilyen megállapodás az év legelején -
amikor már kiderült, hogy az oroszok nem szállítanak annyi olajat,
amennyire kötelezettséget vállaltak -, akkor 210 ezer tonna iraki
olajat vásárolt Magyarország - és ez máris egy gesztusnak számított,
egy nagy kegynek.

    Ez 30 millió dollárba került akkor -, hogy ennek a felét: 15
millió dollárt betudták, illetve leírták az iraki adósságból -, és a
másik felét, a másik 15 milliót viszont Magyarországnak készpénzben
ki kellett fizetnie.

    - Ez nem nagyon szerencsés, mint gazdasági kapcsolat.
Kérdéses, hogy jobban jár-e Magyarország egyéb piacokon - most ugye
a közelmúltban Algériától és Líbiától vásárolt olajat. Hogy jártunk
ezzel anyagilag - drágább volt?

    - Iraktól eleve nem is nagyon lehet fizikailag lebonyolítani a
vásárlást - illletve, ha most kötnék meg az üzletet, nagyon-nagyon
kétséges, hogy eljutna-e ez az olaj egyáltalán Magyarországra -
tehát érthető: hogy Algériát és Líbiát vették igénybe.

    Itt 300 ezer tonnáról van szó: ez csak kis részben fedezi azt a
kiesést, amit a szovjet szállítások csökkentése okoz. Tény, hogy egy
hete a magyar kormány 41 millió dollárt irányzott elő erre a
vásárlásra. Most már egész biztos, hogy többe kerül - körülbelül 11
millió dollárral -, ahogy jelenleg a világpiaci ár áll az egy héttel
ezelőttihez képest.

    - A témához kapcsolódik: a Magyarországon élő iraki demokratikus
ellenzékiek nyilatkozatban ítélték el Kuvait megszállását, és
követelik az iraki csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását
Kuvaitból. +++



1990. augusztus 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD