Rendszerváltás és az MTI

	Irak-Kuvait - embargóhelyzet (1.)
London/Tokió/Dubai/Szöul, 1990. augusztus 7. kedd (Reuter) - Megkérdőjelezik az iraki és kuvaiti olaj nemzetközi embargójának hatásosságát egyes megfigyelők. Irak a nemzetközi olajértékesítőkön keresztül is képes eladni olaját, a közvetítő kereskedők pedig titokban tartják az olaj származási helyét. Ez utóbbit egyébként sem könnyű kideríteni, hiszen a szállítmányok általában több tucat kézen keresztül jutnak el a végső vásárlóhoz. A szakértők szerint az embargón további léket üthet az, hogy a harmadik világ több országa - így az ázsiai kistigrisek (Tajvan, Dél-Korea, Hongkong és Szingapúr) - figyelmen kívül hagyja majd az embargót, mivel a két közel-keleti állam a világpiaci értéknél olacsonyabb áron fogja szállítani nyersanyagát. A nemzetközi szakértők véleménye megeggyezik abban, hogy az iraki-kuvait olajszállításokat csak egyetlen módon, az erő alkalmazásával lehet megakadályozni: a Perzsa-(Arab) öböl lezárásával, illetve azzal, hogy az iraki olajszállításokat leállítják Törökország és Szaud- Arábia kikötőin keresztül. Öbölmenti bankértékelések szerint az egykor világvalutának számított kuvaiti dínár értéke az iraki agresszió óta tizenkettedére sűllyedt és a kis olajországban hiperinfláció várható. Az értékcsökkenést az irakiak által hatalomra juttatott új vezetés is intézményesítette azzal, hogy bejelentette: a dínár árfolyama ezentúl az egyébként nem konvertibilis iraki dínáréval azonos. A kuvaiti központi bank az invázió óta beszüntette napi árfolyamjegyzését. Némileg segíti a Kuvaitból menekülteket Szaúd-Arábia azzal, hogy kereskedelmi bankjai korlátozott értékben átváltják a kuvaiti dínárt szaudi rijalra. Személyenként 300 kuvaiti dínárt lehet átváltani, az árfolyam 30 százalékkal alacsonyabb az inváziót megelőzőnél. (Jelentések szerint Kuvaitból naponta ezer ember menekül át Szaud Arábiába.) Indonézia egy keddi jelentés szerint nem kíván csatlakozni a nemzetközi olajembargóhoz. Az indononéz bánya- és energiaügyi minisztérium képviselője kedden elmondta, országának saját politikája van, amelyet nem befolyásolhat más állam vagy szervezet. Hozzátette, hogy Indonézia Kuvaittól nem vásárolt olajat, de folytatja Irakból, Iránból és Szaud Arábiából származó nyersanyagimportját. (folyt.) 1990. augusztus 7., kedd 18:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Irak-kuvait - embargóhelyzet (2.)
A keddi nap folyamán egyébként további országok léptettek életbe szankciókat Irakkal és Kuvaittal szemben. Berni jelentés szerint Svájc kereskedelmi embargót hirdet minden iraki és kuvaiti eredetű termék importjára és szállítására, befagyasztotta a kifizetéseket és a két állam Svájcban őrzött betéteit. (Kuvaitnak netto 2,9 milliárd svájci frank értékű vagyona halmozódott fel a svájci bankokban, míg Iraknak nettó 673 millió frank vagyona van az országban). Megfigyelők szerint az intézkedés jelentős módosulása a berni politikának, ugyanis a semlegességéhez minden módon ragaszkodó Svájc korábban soha nem vett részt hasonló nemzetközi akcióban. Finnország kedden szintén kereskedelmi embargót léptetett életbe. A finn külügyminisztérium közölte, hogy az embargó bevezetésének hatása kis mértékű a teljes finn külkereskedelemre, mivel tavaly Helsinki alig 200 millió finn márka értékben exportált a két közel-keleti államba, s az onnan származó behozatal is minimális volt. Hongkong ugyancsak kedden fagyasztotta be az iraki és kuvaiti javakat. Irán olajipari minisztere felszólította a többi OPEC tagállamot, hogy ne termeljenek többet kvótájuknál. A szakminiszter egyben úgy foglalt állást, hogy az iraki-kuvaiti válság csak átmeneti áremelkedést eredményez az olajpiacon. Szöuli közlése szerint az idén nem várható a benzin árának emelése Dél-Koreában és a kormány tanulmányozni kívánja annak a lehetőségét, hogy miként lehetne hatástalanítani az áremelkedést serkentő tényezőket. A kormány hozzányúlhat az ilyen esetekre félretett pénzalapjához, és számításba veszi az importált olaj vámjának mérséklését is. Dél-Koreának egyébként jelentős olajtartalékai vannak - közölték Szöulban. Sokkal nagyobb problémát okoz azonban a közel-keleti országokkal kereskedő dél-koreai elektronika cégek számára a kieső piac. A szöuli elektronikai vállalatok az Európai Közösséggel és az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi surlódások miatt a Közel-Kelet piacán kívánják jelentősen bővíteni eladásaikat. Egyebek között a Lucky Goldstar cég, amely Dél-Korea egyik vezető elektronikai vállalata, az elmúlt évihez képest az idén 60 százalékkal többet, 250 millió dollár értékben kíván exportálni és közel-keleti eladásait 8 százalékról 10 százalékra akarta növelni. +++ 1990. augusztus 7., kedd 18:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »