|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény az SZDSZ és a VDSZ vezetőinek megbeszéléséről
" Az SZDSZ támogatja a potenciálisan veszélyeztetett
munkavállalóknál annak lehetőségét, hogy
- a heti munkaidő - egyeztetések útján - csökkenjen,
- az éves szabadságidő nőjön,
- a műszakos dolgozók helyzetet javuljon,
- a korkedvezményes nyugdíj-rendszert korszerűsítsék,
- a nyugdíjasok helyzete kedvezően változzon.
"
BBC, Panoráma:
A rubel leértékeléséhez vezethet a valutarendelet
"Becslések szerint jelenleg mintegy 200 millió úgynevezett
keményvaluta-rubel van a szovjet lakosság zsebében. A kormány ezt az
összeget szeretné a kétségbeejtő szovjet gazdasági helyzet
fellendítésére használni. Remélvén, hogy lényegesen több
keményvaluta kerül most forgalomba, a szovjet kormány bejelentette:
január elsejétől valutatőzsdéket nyit. Ezek a Szovjet Állami Bank, a
Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bankja, a Pénzügyminisztérium, és a
köztársaságok minisztériumai által megállapított átváltási rátát
alkalmaznák majd. "
|
|
|
|
|
|
|
Irak sebezhető gazdasága (1.rész)
|
Amman, 1990. augusztus 7. szerda (Reuter) - A nemzetközi
szankciók tönkretehetik a kőolajon nyugvó iraki gazdaságot, de
igazán hatékony intézkedést az jelentene, ha a Törökországon és
Szaúd-Arábián át húzódó iraki kőolajvezetékeket elzárnák és így
büntetnék meg Szaddám Huszein elnököt a Kuvait elleni
agresszióért. Irakot jelenleg az Iránnal folytatott háború évei
alatt felgyülemlett több mint 70 milliárd dolláros adósság terheli
és máris képtelen fizetni a megrendelt katonai szállításokért;
ráadásul Bagdad nagyratörő beruházásokba kezdett, miközben
fizetnie kell az élelmiszerbehozatalért és törlesztenie kell
adósságát - mindezt a beszűkült olajjövedelemből.
Bagdadot főként az dühítette, hogy szerinte Kuvait főszerepet játszott az olaj világpiaci árának - s így Irak jövedelmeinek - csökkenésében. Ez volt ez egyik fő oka annak, amiért Bagdad tankokat küldött Kuvaitba. Hétfőn azonban Irak maga zárta el a Törökországon át húzódó kőolajvezetéket, nyilvánvalóan azért, mert nem akadtak vásárlók a nemzetközi bojkott miatt. A Törökországon át a Földközi-tengeri kikötőkig vezető csöveken Irak eddig napi 1,5 millió hordó kőolajat exportált.
Törökország - a NATO tagja - eddig semmilyen egyodalú lépést nem tett az iraki olajvezeték saját elhatározásból történő lezárására. Szaúd-Arábia is hallgatásba burkolózott, de Dick Cheney amerikai védelmi miniszter hétfőn egyebek között azért érkezett Rijádba, hogy meggyőzze a szaúdi vezetőket: zárják el az országon átvezető iraki csővezetéket, amelyen keresztül Bagdad napi 900 ezer hordó olajat képes szállítani a Vörös-tengeri kikötőkbe.
Londoni szakértők megállapították: az Irak elleni nemzetközi szankciók hatékonysága azon múlik, hogy a nemzetközi közösség miként képes befolyásolni a bagdadi kőolajexportot. Ha nem sikerül elzárni a csővezetékeket, Irak még képes lesz arra, hogy exportra szánt kőolajának 20-30 százalékát eladja például Brazíliának, Indiának, vagy Kínának. (folyt.)
1990. augusztus 7., kedd 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Irak sebezhető gazdasága (2. rész)
|
Az Egyesült Államok, az EK, Japán és sok más ország máris bojkottálja az iraki kőolajat, amely pedig tavaly csaknem kizárólagos forrása volt az iraki keményvaluta-bevételeknek; összegét 15 milliárd dollára becsülték, míg a nem olaj-jellegű bevételek alig érték el a 300 millió dollárt 1989-ben. Irak a két kőolaj-vezetéken szállítja kőolajexportjának 90 százalékát, a közelmúltig összesen napi 2,7 millió hordót.
Egy jordániai közgazdász kétségbe vonta, hogy a nemzetközi szankciók igazán hatásosak lesznek. Szerinte ha az iraki és a kuvaiti olaj eltűnik a piacokról, akkor a vilápiaci árak a magasba szöknek és az ennek nyomán bekövetkező infláció miatt recesszió következhet be az amerikai gazdaságban. Néhány elemző egyenesen attól tart, hogy a sarokba szorított iraki elnök bosszút állhat a világon: a szakértők úgy vélik, ha a bojkott valóban sérti Irakot, Szaddám Huszein cselekedni fog. "Az iraki hadsereg órákon belül bárhol beavatkozhat az Öböl térségében" - mondják. Ez még akkor is igaz, ha Bagdad két fő fegyverszállítója, a Szovjetunió és Franciaország leállította szállításait. A lépésnek azonban aligha lehet azonnali hatása Irak katonai cselekvőképességére.
Elemezők szerint a szankciók három fő területen érinthetik érzékenyen Irakot: az olajtermelés, az ipar és az élelmiszer-ellátás terén.
A nyugati és a japán hitelek, valamint az export befagyasztása azzal a következménnyel járhat, hogy Irak kénytelen feladni az olajiparának fejlesztésére irányuló terveit. A bojkott emellett aláaknázza Bagdad nagyratörő iparfejlesztési szándékait is, hiszen a legtöbb nagyszabású iraki beruházásban jelentékeny szerepet töltenek be a nyugati cégek. Komoly károkat okozhatnak a gabonaellátás terén jelentkező nehézségek: eddig Bagdad ezeket a vásárlásait amerikai hitelekből fedezte, s a jövőben feltehetően nem számíthat két másik fő szállítójára, Kanadára és Ausztráliára sem.
Kanada máris betiltotta az Irakba irányuló gabonaszállításait, amelyek értéke tavaly meghaladta a 210 millió dollárt. Ausztrália 280 millió dollár értékben adott el húst Iraknak a múlt évben, de közölte, hogy most tartja magát a nemzetközi szankciókhoz.
Az iraki elnök az Irán elleni háború idején és közvetlenül utána gondosan ügyelt arra, hogy népe ne szenvedjen hiányt élelmiszerből, különösen húsból. Egyelőre nem tudni, vannak-e Iraknak élelmiszer-készletei, vagy lehetősége máshonnan - például Latin-Amerikából - beszerezni szükségés mennyiséget. +++
1990. augusztus 7., kedd 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|