Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. augusztus 7. (BBC, kora reggeli híradás) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavazással úgy döntött, gazdasági szankciókat és fegyvereladási embargót léptet életbe Irak ellen, amiért Bagdad lerohanta a szomszédos Kuvaitot. A döntés azonnali hatállyal lépett életbe és kötelező érvényű minden tagországra. Fel kell függeszteni minden kereskedelmi kapcsolatot Bagdaddal és le kell állítani minden Irakba irányuló fegyverszállítást. A határozat ellen senki sem szavazott, Kuba és Jemen azonban tartózkodott. AZ ENSZ több mint 20 éve nem hozott ilyen szigorú határozatot. A szavazás után Bush elnök közölte, a szankciókat bármilyen áron érvényre fogják juttatni. Thatcher brit miniszterelnök kijelentette, soha nem tapasztalt még ilyen egységet a világ országai között. Thatcher szerint a következő legfontosabb feladat az, hogy a szankciók valóban érvénybe lépjenek. Ha szükséges a Perzsa-öböl katonai blokádját is fontolóra kell venni, hiszen Irak hajói csak az öböl vizén át juthatnak ki a tengerre. A brit miniszterelnök beszédével egyidőben Washingtonból érkező jelentések a nyugati haditengerészet egyre erősödő jelenlétéről számolnak be. Két amerikai repülőgép-anyahajó és nyolc kísérőhajó tartózkodik az öböl közvetlen közelében és a Földközi-tenger-i hatodik tengerész egységet is megerősítették. Két angol és egy francia fregatt is a Perzsa-öböl felé tart és jelentések szerint Dubai parjainál észleltek egy a térség felé tartó szovjet rombolót is. A Szaud-Arábia-i Dzseddában tárgyal Dick Cheney amerikai honvédelmi miniszter. Irak déli szomszédja a nyugati világ legfőbbolaj szállítója. A Fehér Ház szerint Irak nagy erőkkel vonult a Szaud-Arábia-i határ közelébe. Feltételezések szerint ez Dick Cheney megbeszéléseinek fő témája. Nyomás nehezedik Szaud-Arábiára azért is, mert az országon át vezet az iraki olajat szállító egyik vezeték. A szaudiaknak most el kellene zárniok ezt az olajvezetéket. Ezzel egyidőben a bagdadi rádióban Husszein elnök üzenetet intézett Washingtonhoz, amelyben kijelentette, Irak betartja a Szaud-Arábiával érvényben levő meg nem támadási szerződést. Az amerikai külügyminiszter az Irakkal északról szomszédos Törökországban folytat majd megbeszéléseket. Baker holnap indul el Ankarába. (folyt.) 1990. augusztus 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Megfigyelők szerint Baker látogatása összefüggésbe hozható azzal a Törökországra háruló döntéssel, hogy lezárják-e az országon átfutó kőolajvezetéket. Ez a vezeték szállítja az iraki olajat a Földközi-tenger-i kikötőkhöz. Törökország számára az olajvezeték üzemeltetése komoly bevételi forrás és úgy tudni, Ankara korábban közölte NATO szövetségeseivel, nem áll szándékában elzárni a vezetéket. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Nyugat-Németország bejelentette, iraki katonák több kuvaiti hotelben tartózkodó állampolgárukat is elhurcolták. A brit kormány közlése szerint a megszállás idején Dubaiban rekedt egy British Arwais repülőgép. A gépen utazó több mint 160 utast, köztük feltehetően több angol állampolgárt, autóbuszokkal Irakba szállítottak. A bonni kormány egyelőre nem tudja hány nyugatnémet állampolgárt vittek Bagdadba. Washingtoni közlés szerint 28 amerikait hurcoltak el kuvaiti szállodákból. Az Egyesül Államok csak minimális személyzettel tartja nyitva kuvaiti és iraki követségeit. A többi ott dolgozó amerikai állampolgárt hazarendelték. Nyugat-Németország ellenzéki Szociáldemokrata Pártjának vezetője közölte, párt meg kívánja akadályozni Kohll kancellár tervét, hogy az össznémet választásokat decemberről október 14-ikére hozzák előre. A pártvezető kijelentette, a szociáldemokraták nem fogják támogatni az ehhez szükséges alkotmány módosítást. A szociáldemokkrata vezető szerint a kancellár azért próbálja előre hozni a választásokat, hogy még a teljes kelet-németországi katasztrófa bekövetkezése elött megtarthassák a szavazást. A katasztrófáért pedig maga Kohl kancellár felelős - jelentette ki. Megjegyzése nyilvánvaló célzás a múlt hónap elején életbe lépett pénzügyi unió következtében kialakult súlyos keletnémet gazdasági válságra. A vezető a keletnémet szociáldemokratákkal folytatott berlini tárgyalásai után beszélt. Közölte: támogatni fogja a két Németország mielőbi teljes egyesülést, hogy a bonni kormány végre ráébredjen teljes felelősségére. Kohl az egyesítéssel egyidőben kívánja megtartani a választásokat is. Gulam Iszhak Han pakisztáni elnök menesztette Benazzír Bhuttó miniszterlenök asszonyt és egész kormányát, majd szükségállapotot vezetett be az országban. (folyt.) 1990. augusztus 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Az elnök kimondja, hogy a külső agresszió és a belső zavargások veszélyeztetik Pakisztán biztonságát. Iszhak Han elnök rádióbeszédében korrupcióval, nepotizmussal és plitikai felkészületlenséggel vádolta Bhuttó asszony kormányát. Az elnök bejelentette, hogy a következő választásokat októberben tartják. Az ideiglenes miniszterelnök az ellenzék vezetője lett. Bhuttó asszony törvénytelennek és akotmány-ellenesnek minősítette a pakisztáni elnök lépését. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus bejelentette, azonnali hatállyal felfüggeszti a dél-afrikai fehér vezetés ellen folytatott fegyveres harcot. A bejelentést hosszas pretóriai tárgyalások előzték meg, De Klerk elnök és a Nemzeti Kongreszus helyettes elnöke, Nelson Mandela, között. A kormány viszonzásképpen több engedményt is tett. Megállapodtak abban is, hogy kik számítanak politikai foglyoknak. Szabadon bocsátásuk az egyezmény értelmében idén szeptember 1-én kezdődik. A BBC dél-afrikai tudósítója szerint mindkét fél komoly lépéseket tett az alkotmányos tárgyalások megkezdése felé. Csehszlovákából érkező jelentések szerint robbanás történt, majd tűz ütött ki az észak-nyugat-szlovákiai Zsolna közelében egy vegyi üzemben. Egy ember meghalt, több munkást kórházban ápolnak. Úgy tudni, az üzem igazgatója cáfolta azokat a korábbi értesüléseket, miszerint a vegyi üzemből mérges gázok kerültek volna a levegőbe. +++ 1990. augusztus 7., kedd
Vissza »