 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Új közlekedés- és hírközléspolitikai elképzelések (2. rész)
|
A gazdasági rendszerváltozás részeként a tulajdonviszonyok is
alapvetően megváltoznak, s ez a közlekedés területére is nagy
mértékben hat. Azt azonban már most le lehet szögezni: nem arról van
szó, hogy az állam kivonul a közlekedésből, és azt privatizálni
kívánja. Az állam felelősségi körében mindenképpen megmarad a
közlekedés alaplétesítményeinek (utak, vasutak, kikötők,
repülőterek) biztosítása, az erre létrehozott alapok, a
költségvetés, illetve a működőtőke bevonásával. Ugyancsak megmarad a
felelőssége a menetrendszerinti tömegközlekedés fenntartásában. A
teherfuvarozást viszont egyértelműen piaci körülmények közé kell
helyezni, amelyen belül a közúti és a vízi fuvarozás alapvetően
privatizálható.
Külön kérdés felzárkózásunk az 1992 utáni liberalizált európai
közlekedési piachoz. A kezdeti nehézségeket kétoldalú megállapodások
kezdeményezésével próbálja meg áthidalni a közlekedési kormányzat.
Ami a környezetvédelem számára Bős-Nagymaros, az a közlekedési
tárca számára a hírközlés. Napjainkban a hírközlés globalizációjának
lehetünk tanúi, e nemzetközi folyamatból azonban Magyarország eddig
kimaradt. Ahhoz, hogy a gazdaság normális működésének feltételeit
megteremtsük, elengedhetetlen a postai és távközlési szolgáltatások
nagymértékű fejlesztése. Ezt már az előző kormány jelenleg is
érvényben lévő tíz éves fejlesztési programja is szorgalmazta. E
program szerint az ezredfordulóra megháromszorozódik a
telefonellátottság, és kiépül egy korszerű és gazdaságosan
működtethető országos alaphálózat. Rövidebb távon, azaz az
elkövetkezendő három évben 520 ezer fővonal kiépítését tervezik,
amelyből 490 ezer az új vonalak és 30 ezer a felújított vonalak
száma. A budapesti telefonínséget 139 ezer fővonal lesz hivatott
enyhíteni.
A hároméves program az előzetes költségbecslések szerint 84
milliárd forintba kerül, s finanszírozása elsősorban világbanki
hitelekből történik. A hírek, információk nemzetközi áramlásában
részvételünket segíthetik azok a tervek is, amelyek az Intelsat-hoz
és az Eutelsat-hoz kapcsolódó földi állomások építésével a
nemzetközi hálózatokba való belépésünket jelentenék. A távközlés
területén feltétlenül említést érdemel a rádió-telefonhálózat
kiépítésének lehetősége, valamint a frekvencia moratórium jövőjének
kérdése. A minisztérium rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak,
hogy a műsorszórásban minél nagyobb választék álljon a lakosság
rendelkezésére. Tény ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló
frekvenciák határokat szabnak a vágyaknak. (folyt.köv.)
1990. augusztus 4., szombat 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|