 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
 |
|
 |
 |
 |

Az Országgyűlés - pénteki ülés (9. rész)
|

Éjfél előtt néhány perccel Szabad György emelkedett szólásra, hangsúlyozva: tudatában van annak, hogy ezen a késői órán illetlenség lenne semmit nem mondani, de még nagyobb illetlenség lenne, ha a képviselőket feltartaná. Rövid beszédében megköszönte a képviselők bizalmát. Mint mondta: büszke arra, hogy olyan politikai körülmények között kapott bizalmat, amikor bátran adhattak le ellenszavazatot az egyetlen jelöltre. Kijelentette, hogy szeretne ,,hasznos eszköze,, lenni a demokratikus átalakulásnak, s ebben a szándékában a mostani szavazás megerősíti. Önmagát demokratának tartva, parlamenti tisztségét arra kívánja felhasználni, hogy nemzedékénél egy jobbnak készítse elő az utat.
Szűrös Mátyás a maratoni ülés végén, pontban éjfélkor kellemes pihenést kívánt minden képviselőnek arra a rövid szabadságra, amelyre lehetőségük nyílott. Az Országgyűlés augusztus 27-én tartja következő plenáris ülését.
x x x
Szabad György életrajza
Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke 1924-ben született Aradon. Alig volt nyolc esztendős, amikor családja Kolozsvárról Budapestre költözött. Itt érettségizett, majd - a háborus viszontagságok miatt elhúzódó - tanulmányát az ELTE bölcsészkarán, történelem-levéltár szakon folytatta, s 195O-ben szerzett diplomát. 1949-től az Országos Levéltárban dolgozott; 1954-ben egyetemi adjunktus, két évvel később docens, 197O-ben pedig egyetemi tanár lett. Akadémiai doktori értekezését 1969-ben védte meg, 1982-től az MTA tagja. Számtalan szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény fűződik nevéhez.
Szabad Györgyöt 1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. A Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989 tavaszától pedig tagja az országos elnökségnek. Az új Országgyűlés budapesti területi listán megválasztott képviselője. 1990. május 2-tól a törvényhozó testület megbizott elnöki tisztét töltötte be. (folyt.köv.)
1990. augusztus 4., szombat 00:12
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|