|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa:
Ne egymás ellen - mégegyszer a munkástanácsokról
"A többségi akarat önmagában kevés a törekvések, szándékok
végrehajtásához és a tovaszaladt egy esztendő tapasztalatai,
tanulságai azt bizonyítják, hogy az úgynevezett paternalista,
atyáskodó társadalom négy évtized alatt formálódott és megkövesedett
szokásait képtelenség sietve odébb lökni. Pedig a felszámolásra
ítélt vállalatok sokasodása, a pénzügyi csődök gyarapodása, a
létgondok szélesedése arra figyelmeztet, hogy ajánlatos lenne
kipróbálni az önigazgatás előnyeit, hátrányait.
Kétségtelen, akadnak zavaros ötletek, ostoba jelszavak szintjén
fogalmazott követelések, de ezek még mindig rokonszenvesebbek, mint
a kísérletet támadók érvelései, a piacgazdasági fejlődést féltők
magyarázkodásai. Hiszen ha alaposan viszgáljuk az elemzések
szövegeit, rögtön észrevehetjük, hogy kik és főleg miért védelmezik
a dolgozó részvételtől a jelenlegi vezetést a gyárak, üzemek,
vállalatok irányítását.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (6. rész)
|
A törvénycsomagot felbontva a képviselők elsőként az alkotmánynak az önkormányzatokkal kapcsolatos módosításokat vették nagyító alá. A heves érzelemnyilvánításokkal fűszerezett részletes vita, illetve annak végkimenetele tükrözte az ellenzéknek azt az ellentmondásos megközelítését, amelyet már a csomag általános vitájában is megfogalmaztak: eszerint jószívvel sem támogatni nem tudják az alkotmánymódosítást annak hiányosságai miatt, azonban akadályozni sem kívánják a sztálini típusú tanácsok demokratikusan építkező önkormányzatokkal való felváltásának folyamatát.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatban ez a dilemma az ellenzéki erőknek azzal a javaslatával kapcsolatban merült fel, hogy a módosított alaptörvényben az önkormányzatok gazdasági önállóságát is kétharmados szavazatarányt megkívánó jogszabályokkal bástyázzák körül. Ez gyakorlatilag azt az immár hetek óta tartó vitát hozta ismét felszínre, hogy milyen szélességig terjedjen ki az alkotmányerejű törvények hatóköre. Az ellenzék törekvése arra irányúlt, hogy az önkormányzatok önállóságának garantálása érdekében minél szélesebb legyen ez a keret. Ezzel szemben a kormánykoalició pártjai azt az álláspontot képviselték, hogy a kétharmados parlamenti jóváhagyást megkövetelő törvények túlságosan széles köre feleslegesen akadályozza az operatív döntéshozatalt. E két nézet összecsapása volt tapasztalható az önkormányzatokkal kapcsolatos módosítás parázs vitáiban is. Az ellenzék ,,kétharmados igényét,, ezúttal Ungár Klára (Fidesz) képviselő azzal a kompromisszumos formulával fogalmazta meg, miszerint a földtörvénynek, a privatizációnak, illetőleg az államháztartásnak az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályait is kétharmados jóváhagyás függvényévé kellene tenni. A kormányzat ezzel kapcsolatos véleményét tolmácsolva Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője határozottan leszögezte, hogy ez az elképzelés már túlmegy a kormány kompromisszumkészségén.
A szócsaták után az egyes módosító indítványokat sorra vevő részletes szavazás végül is ismét igazolta az ellenzék ezuttal ambivalens magatartását. Ugyanis bár a törvényhozás leszavazta az önkormányzatok gazdasági önállóságát fokozott mértékben garantáló indítványokat, mégsem került sor szakítópróbára: elsöprő többségű jóváhagyást kapott az alkotmánymódosítás törvényjavaslata. Az eltérő nézeteket felszínre hozó kérdésben végül is a kormánypártok elképzeléséhez közelebb álló megfogalmazás került be az alkotmányba. Eszerint a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (folyt.köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 20:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|