|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató
|
1990. szeptember 14., péntek - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó költségvetési intézmények - idei gondjaik enyhítésére - további 300 millió forintot kapnak a kormánytól. Ezt az összeget a közgyűjtemények és a felsőoktatási intézmények dologi kiadásaira fordíthatják, s ez szolgál fedezetül a közgyűjteményben dolgozók bérének - szeptember 1-jétől érvényes - 16 százalékos emelésére is. Az Országos Sporthivatal - szigorú elszámolási kötelezettség mellett - 100 millió forintos támogatás kap - közölte a kormány heti ülését követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs szóvivő.
A hazai és a nemzetközi sajtó képviselői előtt bejelentette: hazánknak jó esélye van arra, hogy még az idén, feltehetőleg novemberben felvegyék az Európa Tanács tagjai sorába. Ez szükségessé teszi, hogy az Európa Tanács legfontosabb közös okmányaihoz, vállalásaihoz, így az Emberi Jogi Egyezményhez is csatlakozzék Magyarország. A kormány az igazságügy-minisztert megbízta egy bizottság létrehozásával, amelynek feladata a magyar jogrendszer fokozatos összhangba hozása az európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatával.
A kormány foglalkozott a bírósági hálózat helyzetével és kérdéseivel. László Balázs közölte: valószínűleg 1991. január 1-jétől 13 új bíróságot állítanak fel az ország kisebb városaiban. A kormány elfogadta a büntető jogszabályokat módosító törvényjavaslatot. A tervezet devizális bűncselekménynek tekinti a valuta ,,feketén,, való vásárlását, eladását, ha az a hivatalostól jelentős mértékben eltérő árfolyamon történik. A deviza engedély nélküli kivitelét is szankcionálja, s továbbra is be kell jelenteni az állampolgároknak, ha külföldön bankszámlát nyitnak. A javaslat szerint viszont korlátlanul lehet otthon külföldi fizetőeszközt tartani, az nem minősül szabálysértésnek, vétségnek.
A kormány elfogadta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap elmúlt évi felhasználásáról szóló beszámolót. Szükségesnek tartja új finanszírozási koncepció kidolgozását, nem az intézetek, hanem az egyes témák anyagi támogatására. A kormány foglalkozott az új csődjogi szabályozás leendő koncepciójával, amelynek lényege: az állami szanálás intézménye megszűnik, a csődeljárás a tulajdonosok és a gazdasági partnerek dolga lesz. (MTI)
1990. szeptember 14., péntek 11:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. szeptember 14., péntek - A Művelődési és Közoktatási
Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó költségvetési
intézmények - idei gondjaik enyhítésére, működőképességük
fenntartására - további 300 millió forintot kapnak a kormánytól. Ezt
az összeget a közgyűjtemények és a felsőoktatási intézmények dologi
kiadásaira fordíthatják, s ez szolgál fedezetül a közgyűjteményben
dolgozók bérének - szeptember 1-jétől érvényes - 16 százalékos
emelésére is. Az Országos Sporthivatal - szigorú elszámolási
kötelezettség mellett - 100 millió forintos támogatás kap - közölte
a kormány heti ülését követő szokásos pénteki sajtóértekezletén
László Balázs szóvivő.
A hazai és a nemzetközi sajtó képviselői előtt bejelentette: hazánknak jó esélye van arra, hogy még az idén, feltehetőleg novemberben felvegyék az Európa Tanács tagjai sorába, a kelet-európai országok közül elsőként. Ez szükségessé teszi, hogy az Európa Tanács legfontosabb közös okmányaihoz, vállalásaihoz, így az Emberi Jogi Egyezményhez is csatlakozzék Magyarország. A kormány az igazságügyminisztert megbízta egy bizottság létrehozásával, amelynek feladata a magyar jogrendszer fokozatos összhangba hozása az európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatával. Az Emberi Jogi Egyezményhez való jogrendszerbéli alkalmazkodás feltehetőleg egy évet vesz igénybe. Az egyezmény egyik pontja a halálbüntetés eltörlését tartalmazza. A szóvivő emlékeztetett a köztársasági elnök kijelentésére, amely szerint amennyiben halálos ítélet születik magyar bíróságon, s az elítélt kegyelmet kér, kérvényét nem fogja elutasítani. Ez a megnyilatkozás a magyar gyakorlatban a halálbüntetés - de facto - megszüntetését jelenti. Nyilvánvaló, hogy a ratifikációs eljárás befejezéséig e kérdésben az Országgyűlésnek is állást kell foglalnia.
Az NDK Varsói Szerződésből történő kiválásával kapcsolatos kormányállásfoglalással összefüggésben a szóvivő közölte: a külügyminiszter diplomáciai úton tájékoztatja az NDK, illetve a Lengyel Köztársaság kormányát a magyar hozzájárulásról.
László Balázs a kormány csütörtöki ülésén szereplő kérdések közül ezután az adózási helyzet rendezéséről szólt. Mint mondta, kormányrendelet készül az adó- és illetékkötelezettséget megállapító határozatok bírósági felülbírálhatósága tárgyában. Az állampolgárok ugyanis joggal kifogásolják, hogy bizonyos adónemeknek csak a kivetését, annak jogosságát lehet bírósági úton megtámadni, magát az összegszerűséget nem. (folyt.köv.)
1990. szeptember 14., péntek 13:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A rendelet e megkülönböztetést megszüntetné, az adóhivatali határozat ellen korlátozás nélkül lehetne fellebbezni, s a bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a határozatot a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A kormány foglalkozott a bírósági hálózat helyzetével is. László Balázs közölte: valószínűleg 1991. január 1-jétől 13 új bíróságot állítanak fel az ország kisebb városaiban, sok olyan településen, ahol azelőtt sohasem volt bíróság. Szükség lesz helyi ügyészségek felállítására is, ehhez viszont néhány milliós költségvetési támogatást kell adni.
A kormány elfogadta a büntető jogszabályokat módosító törvényjavaslatot. A szóvivő ezt azzal indokolta, hogy számos, a BTK-ban szereplő, a gazdasági bűncselekményt meghatározó fogalom elavult, megváltozott a piacgazdaságra való áttérés folyamatában. A tervezet újradefiniált több fogalmat, így például a népgazdasásg szerveinek megtévesztését, az üzérkedést, az árdrágítást. A tervezet devizális bűncselekménynek tekinti a valuta ,,feketén,, való vásárlását, eladását, ha az a hivatalostól jelentős mértékben eltérő árfolyamon történik. A deviza engedély nélküli kivitelét is szankcionálja, s továbbra is be kell jelenteni az állampolgároknak, ha külföldön bankszámlát nyitnak. A javaslat szerint viszont korlátlanul lehet otthon külföldi fizetőeszközt tartani, ez nem minősül szabálysértésnek, vétségnek. A devizabűncselekménnyel kapcsolatos szabálysértési bírság az eddigi 20 ezer forint helyett 50 ezer forintig terjedhetne. A tervezet 2000-ről 3000 forintra emeli a szabálysértések összeghatárát lopás, csalás, sikkasztás, orgazdaság és hűtlen kezelés esetében.
A szóvivő ezután arról szólt, hogy a kormány foglalkozott az augusztus elsején megalakult Érdekegyeztető Tanács tevékenységével. László Balázs elmondta, hogy a kormány a törvényalkotó munka előkészítésekor kész konzultálni az Érdekegyeztető Tanáccsal. Ennek érdekében a minisztériumok egy-egy referenst jelölnek ki a tanáccsal való kapcsolattartásra. A kormányt a testület ülésein a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára képviseli.
A kormány elfogadta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap elmúlt évi felhasználásáról szóló beszámolót - mondta a továbbiakban László Balázs. A kormány szükségesnek tartja új finanszírozási koncepció kidolgozását. Ennek lényege: át kell térni a pályázati rendszerre, s nem az intézeteket, hanem az egyes témákat kell finanszírozni. (folyt.köv.)
1990. szeptember 14., péntek 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A kormány foglalkozott az új csődjogi szabályozás leendő koncepciójával, amelynek lényege: az állami szanálás intézménye megszűnne, a csődeljárás a tulajdonosok és a gazdasági partnerek hatáskörébe tartozna. A hitelezők kielégítésekor - a csődeljárás esetén - elsőbbséget élveznek a költségvetés és a társadalombiztosítás követelései, pontosabban a be nem fizetett, az elmaradt társadalombiztosítási járulék lerovása, közvetlenül a munkabérek kielégítése után következik a sorban.
László Balázs közölte azt is, hogy a kormány az önálló Országos Természetvédelmi Hivatal létrehozása érdekében módosított a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatásköréről szóló rendeletet. A kormány személyi kérdésekben is döntött: október 1-jei hatállyal az OMFB elnökhelyettesévé dr. Veress Gábort, az Országos Atomenergia Bizottság elnökévé pedig Pungor Ernő akadémikust nevezte ki.
A szóvivő végezetül - Antall József miniszterelnök olaszországi látogatása kapcsán - bejelentette: várhatóan aláírják az új magyar-olasz gazdasági, ipari és műszaki megállapodást. Az 1974-ben megkötött szerződés korszerűsítése és bővítése a legkedvezőbb elbánást biztosítja, bővíti az információcsere lehetőségeit az említett területeken.
László Balázs kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén nem foglalkozott hároméves programjával, s a privatizációs listáról sem tárgyalt. Az egzisztencia alap létrehozása sem került szóba, mivel az még előkészítés alatt áll. Tudomása szerint az a következő ülésen szerepel a napirenden. A szóvivő több kérdést kapott a devizaintézkedés kapcsán. Ezek arra vonatkoztak, hogy a négyezer forintos összeghatár eltörlése egyben azt jelenti-e: az otthon tartott külföldi fizetőeszközt devizaszámlára kell tenni ahhoz, hogy engedéllyel kivihető legyen az országból? László Balázs az általa korábban elmondottakhoz többet nem tudott hozzáfűzni, azt ajánlotta a kérdezőknek, hogy a részleteket illetően forduljanak az Igazságügyi Minisztériumhoz.
A különleges eljárással megállapított nyugdíjakkal és a különböző kitüntetésekhez kapcsolódó nyugdíj-kiegészítésekkel foglalkozó kormányállásponthoz sem fűzött újabb részleteket, mert - mint mondta - a kormány elé csak a következő ülésen kerül kiérleltebb formában az előterjesztés, s valószínűleg akkor születik meg a határozat is. (MTI)
1990. szeptember 14., péntek 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|