Rendszerváltás és az MTI

	Nyugati médiamágnások Kelet-Európában
------------------------------------- London, 1990. augusztus 3. (BBC, Panoráma) - A nyugati médiamágnások tovább terjeszkednek Kelet-Európában. A nyugatnémet kiadócég, a Bertelsmann megvásárolta a Népszabadság érdekeltségének kétharmadát, a bolgár 3-as tévécsatorna pedig a MTV nemzetközi könnyűzenei csatorna adását sugározza ezentúl. Az MTV-részvények többsége a brit médiamágnás Robert Maxwell kezében van. Pártos Gábor hírmagyarázatát ismerteti munkatársunk: Már rég elmúltak azok az idők, amikor ujdonságnak számított a nyugati média betörése Kelet-Európába. A ausztráliai származású Rupert Murdoch több mint egy évvel ezelőtt vette meg a Reform 50 százalékát és egy esti lapot. Murdoch riválisa, Maxwell sem sokat késlekedett: nem sokkal Murdoch lépése után megvásárolta a volt magyar kormánylap, a Magyar Hírlap 40 százlékát. Magyarország volt az első kelet-európai ország, mely engedélyezte a nyugati tőke betörését a hírközlőszervekbe. A többi szomszéd sem váratott azonban sokáig magára. Míg Magyarországon már a kommunisták uralma alatt is lehetőség nyílt egyes lapok felvásárlására, addig a többi kelet-európai országban erre csak a rendszerváltás és a sajtó központi ellenőrzésének megszűnte után kerülhetett sor. Robert Maxwell több kelet-európai országban érdekeltségre tett szert. Részvényeket vett a Berliner Verlagnál és a megreformált nyugatnémet kommunista párt kiadóvállalatánál is. Bulgáriában is és Csehszlovákiában is terjeszkedni szándékozik. Robert Maxwellnél nehezen lehetne alkalmasabb kelet-európai befektetőt találni. Több kelet-európai nyelvet beszél, és számos országgal régi üzleti kapcsolatban áll. Volt kommunista vezetők életrajzát és összegyűjtött beszédeit publikálta a múltban. (folyt.) 1990. augusztus 3., péntek
Vissza »

	- Nyugati médiamágnások Kelet-Európában - 1. folyt.
Igaz, Maxwellt manapság nem teszi túlságosan népszerűvé az a tény, hogy korábban kiadta Ceausescu és Todor Zsivkov életrajzát. Ez azonban nem fogja meggátolni terveiben, hiszen a kelet-európai országoknak oly nagy szükségük van a nyugati valutára és a modern technológiára, elavult nyomdáik felújítására. A Kelet-Európában szerezhető profit reménye más külföldi befektetőket is erre a vidékre csábitott: a nyugatnémet kiadónak, Axel Springernek és az olasz tévémágnásnak, Silvio Berlusconinak is van már kelet-európai érdekeltsége. Az első befektetőknek szerencséjük volt. Élvezhették a privatizációra vonatkozó rendszabályok és törvények hiányos voltát Kelet-Európában. Több kiadványt értékénél jóval alacsonyabb áron szerezhettek meg ezek a befektetők, mivel a kommunisták által kinevezett vezérigazgatóknak egyrészt nem állt érdekükben magas árat kérni, másrészt egyes esetekben minél hamarabb meg akartak szabadulni veszteségtermelő vállalatuktól. Tavaly áprilisban például Axel Springer ingyen jutott hozzá egy sor magyar vidéki laphoz, melyek korábban a kommunisták ellenőrzése alatt álltak. Ez az ügy vezetett később a külföldi privatizáció ellenőrzésével megbízott parlamenti különbizottság felállításához. Más veszélyek is felmerültek azonban. Az elhúzódó bolgár elnökválasztási vita során állítólag Robert Maxwell azzal fenyegetőzött, hogy kivonja befektetésének egy részét az országból, hacsak az országgyűlés nem jut döntésre azonnal. A korábban kommunista ellenőrzés alatt álló kelet-európai hírközlés a szólásszabadság megvalósulásával igen gyorsan változik. Ebben a folyamatban a nyugati tőke fontos szerepet játszik. Kelet-Európa azonban egyre jobban aggódik a nyugati befektetők által támasztott feltételek miatt. +++ 1990. augusztus 3., péntek
Vissza »