|
|
 |
|
 |
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. augusztus 3., péntek - A kormány csütörtöki ülésén
,,áldását adta,, arra, hogy az Érdekegyeztető Tanács minapi ülésén
született kompromisszum eredményeként 5600 forint legyen a
minimálbér Magyarországon. A szeptember 1-től életbe lépő
megállapodás az összes bérjellegű havi jövedelem összevonásával
állapítja meg a bérek alsó határát. A jelentős többletkiadásokat
okozó megállapodás fedezetéül mindenekelőtt a költségvetési
intézmények takarékoskodása szolgálhat. A többi között erről
tájékoztatta pénteken a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a
kormány ülését követő szokásos szóvivői értekezletén László Balázs.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a bérek alsó határának
meghúzásánál a kormány jelentős kompromisszumkészségről tett
tanúbizonyságot, hiszen korábban 5100, 5200 forintos minimálbéreket
tartott kívánatosnak. Az új megállapodás mintegy 1 200 000 dolgozót
érint, túlnyomó többségük, mintegy egymillióan, költségvetési
intézményeknél, vállalatoknál dolgozik. A szóvivő az intézkedés
kapcsán azon aggodalomnak is hangot adott, hogy a minimálbérek
növekedése esetleg nyomást gyakorol a bérek felsőbb kategóriáira is.
A tájékoztatón megjelent Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi
miniszter két olyan előterjesztésről tájékoztatta az újságírókat,
amelyek a magyar iparvállalatok szervezetét, működőképességét nagy
mértékben érintik. Az egyik ilyen javaslatcsomag - amelyet a kormány
áttekintett - a ,,nehéz helyzetű iparvállalatok, valamint az
átalakításra érett ipari és kereskedelmi vállalatok kezelése,, címet
viselte, a másik előterjesztés pedig az állami vállalatok
felügyelőbizottságáról szólt. A problémás cégek kezelésével
kapcsolatban a miniszter előrebocsátotta, hogy ez ügyben a kormány
nem hozhat határozatokat, ám olyan kezdeményezéseket tehet, amelyek
perspektivikusan megindíthatják a magyar gazdaság ,,tisztulási,,
folyamatait. A gazdaságot hovatovább megbéklyózó gondok között
említette Bod Péter Ákos az úgynevezett sorbanállást, vagyis a
vállalatok között elmaradt fizetések halmozódását, a pénzügyi
válsággal együttjáró piacvesztést, illetve a különféle
vállalatszervezeti torzulásokat. A kezdeményezéscsomag kiemelt
helyen foglalkozik a csődbejutott vállalatok sorsának rendezésével.
Ezzel kapcsolatban a sajtóban már hetek óta különféle listák
jelentek meg azokról a cégekről, amelyeket a csődeljárás ,,réme,,
fenyeget. (folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A miniszter most első alkalommal valóban közölte annak a hét
vállalatnak a nevét, amellyel kapcsolatban a kormány kívánatosnak
tartaná a fizetésképtelenség bírósági megállapítását, vagyis a
csődeljárás korrekt lefolytatását. (A listák egyébként Bod Péter
Ákos megfogalmazása szerint szinte napról napra változnak, aszerint,
hogy miként alakul a kényes helyzetbe jutott cégek gazdálkodása. Az
eljárást pedig formailag az APEH, illetve a társadalombiztosítás
kezdeményezi.)
A csődlista:
- ELCO Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyára
- Kecskeméti Zománc- és Kádgyár
- Pestvidéki Gépgyár
- Diósgyőri Gépgyár
- Hajtóművek és Festőberendezések Gyára
- Eperjesi Zsákgyártó Vállalat
- Duna Cipőgyár
Ezek a vállalatok azonban minden bizonnyal csak az elsők lesznek
egy hosszú folyamatban.
Külön elbírálást igényel azoknak a vállalatoknak az ügye,
amelyek életképesek, prosperálnak, ám sajátos pénzügyi kapcsolataik
miatt a sorbanállás gerjesztőivé váltak. (Ilyen például a Magyar
Vagon- és Gépgyár) Ezeknek a vállalatoknak pótlólagos tőkeforrásokra
van szükségük, hogy ,,kiegyenlíthessék a számlát,, , s beindítsák a
kedvezőbb irányú pénzügyi folyamatokat. Ez azonban elsősorban a
vállalatokra és a hitelező bankokra tartozik. A miniszter ezzel
kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben nőtt a vállalatok
pénzfelhalmozási hajlama, ami egyben a hitelforrásokat is bővíti.
A kormány foglalkozott az Állami Vagyonügynökség koordinálásával
meginduló privatizációs programmal is. Ennek részeként felmérjük
azoknak a vonzó, jól gazdálkodó vállalatoknak a körét, amelyek iránt
a piacon máris kereslet mutatkozik befektetők részéről. A
privatizáció első lépcsőjébe került cégek listáját Bod Péter Ákos az
üzleti titok védelmének okán nem közölte. Annyit elmondott viszont,
hogy az idén 30-40 vállalat ,,piacradobása,, várható.
A nehéz helyzetű vállalatok újabb csoportját alkotják azok a
cégek, amelyek szervezeti átalakulásuk során különféle torz
alakzatokat hoztak létre. Ilyenek például a ,,kiürült vállalatok,, ,
amelyeknél a társasági átalakulás során egy központi ,,vízfej,,
maradt hátra. Ezek jobbára semmiféle hasznos funkciót nem
teljesítenek. Ezért a kormány szorgalmazza a központok leépítését. A
kormány felkérésére a KSH a közeljövőben pontos felmérést készít
arról, hogy a közelmúltban mely vállalatok váltak ,,kiürültté,,.
(folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 12:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Akad néhány olyan nagyvállalat is, amelyek helyzetének rendezése
különleges elbírálást igényel. Az ő ügyüket a többiekétől
elkülönítve veszik nagyító alá. Ilyen például az IKARUS és a Csepel
Autógyár közös vertikuma, amely a szovjet export csökkenésével nehéz
helyzetbe került. Némi kormányzati ráhatásra sikerült elérni, hogy a
két vállalat maga kezdeményezze a felszámolási eljárást. Az állam
ennek során egy együttes szanálás formájában közbeléphet. Az
elgondolás lényege, hogy a szanálás során valamilyen formában
privatizálják ezt a vállalategyüttest. Ez azonban hosszú időt
igényel, hiszen a jelentkezőket versenyeztetni, az ajánlatokat pedig
megfelelően mérlegelni kell. Különleges elbírálásra tarthat számot a
Videoton nagyvállalat is, ahol a napokban vezetőváltásra került sor.
A cég a korábbi hadiprofil megváltozása miatt, illetve - a miniszter
személyes véleménye szerint - kusza szervezeti viszonyai
következtében nehezen áttekinthető gazdasági helyzetbe került. A
nagyvállalat sorsáról hamarosan döntés születik
felügyelőbizottságának ajánlásai szerint. Ami a szénbánya vállalatok
helyzetét illeti, ismeretes, hogy a kormány tervzetet készít
összehangolt pénzügyi felszámolásukra (ami nem keverendő össze a
szénbányák fizikai felszámolásával). A tervezet várhatóan ősszel
kerül a parlament elé.
A kormány elé került másik előterjesztés az állami vállalatok
felügyelőbizottságával foglalkozik. Mint ismeretes, az
államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál az alapító eddig
is kinevezhetett felügyelőbizottságot. Sajnálatos módon a
bizottságok többsége szűk hatáskörben, felületes munkát végzett.
Ezzel szemben a kormány azt szeretné, hogy az állami vállalati
körben olyan felügyelőbizottság kinevezésére nyíljon lehetőség,
amely széles felhatalmazási körrel rendelkezne, s beleszólhatna a
vállalat stratégiai alakítása, illetve a személyi döntésekre. A
tervek szerint a bizottságban alapvetően a minisztérium által
felkért szakértők vennének részt, és helyet kapna a testületben a
munkavállalók egy képviselője is.
A kormány foglalkozott a telefonfejlesztés hosszú távú
fejlesztésével is, s jóváhagyták azokat az alapelveket, amelyeket
Magyarország követ a fejlesztéshez nyújtandó Világbanki
hiteltárgyalásokon. A tízéves fejlesztési program első három évében
1993-ig úgynevezett lefedő gerinchálózat épül ki, ami azt jelenti,
hogy 520 ezer új vonallal bővül a jelenlegi mintegy egymillió
telefonvonalból álló hálózat. Az első három év beruházásának
összköltsége 84 milliárd forintra tehető. Ez mintegy 352 millió
dolláros devizaszükségletet foglal magában. (folyt. köv.) gn/is-jó
1990. augusztus 3., péntek 13:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A kormány ezt a pénzt a Világbanktól, illetve az európai
beruházási banktól igyekszik beszerezni.
A kormány elfogadta a szeptember 30-i önkormányzati választások
költségkereti előterjesztést. Eszerint az első fordulóra 405 millió
forintot, második fordulóra pedig 155 millió forintot különítenek
el.
A kormány határozott a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási
rendszer felújításáról. Ennek értelmében január 1-től a kötelező
felelősségbiztosítás keretében a biztosítás költségeit - mind a
magánszemélyek, mind a közületek esetében - maguknak a
biztosítottaknak kell fedezniük. Ezzel megszűnik az az 1982-óta
érvényben lévő szisztéma, amely alapján a kötelező biztosítás
költségeit a benzin árába beépítve fedezik az autósok. A rendszer
megváltoztatására elsősorban azért van szükség, mert egyre nagyobb a
különbség a káresetekre kifizetett összegek és a bevételek között. A
statisztikák szerint 5,5 milliárd forintot fizettek ki a kötelező
biztosítás alapján, ezzel szemben a benzinárba épített biztosítási
díjból csak mintegy 3,3 milliárd forint folyt be. A szóvivő
elmondta: egy olyan lépcsőzetes biztosítási rendszert kívánnak
létrehozni, amely a minimálistól a teljes körű biztosításig
terjedne.
A kormány áttekintette a műszaki fejlesztés állami feladatait a
piacgazdaságra való áttérés időszakában. Úgy döntött: az Országos
Műszaki Fejlesztési Bizottságra az átmenet időszakában is szükség
van a központi műszaki fejelesztés fő irányainak kijelölésében, a
nemzetközi kapcsolatok összehangolásában. Az OMFB jelentőségére
utal, hogy a szervezet az idén 6 milliárd forinttal gazdálkodik.
László Balázs elmondta az is, hogy a bizottság egy ideje betöltetlen
elnöki tisztére Pungor Ernő akadémikust szeretné megnyerni a
kormány.
A művelődési és közoktatási miniszter beszámolt a kormánynak az
orosznyelv-tanárok átképzésének helyzetéről. Ennek kapcsán
elhangzott: mintegy 15 ezer nyelvtanárra lenne szükség azután, hogy
eltörölték a kötelező orosznyelv-oktatást, s a tanulók szabadon
választhatják meg, hogy milyen nyelvet kívánnak elsajátítani. A
,,hiány,, túlnyomó többségét az egykori orosz tanárokkal kívánják
betölteni. Ez mintegy 10 ezer orosznyelv-tanárt érint. Közülük 6
ezren jelentkeztek már a több évig tartó átképzésre. A költségvetés
jövőre 450 millió forintot folyósít erre. A jelentős költségek miatt
az átképzett tanároknak legalább annyi ideig kell az oktatásban
dolgozniuk, mint ahány évig átképzésük tartott. (folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Ellenkező esetben átképzésük költségeit vissza kell fizetniük. A
kormány a rádió, a TV és az MTI vezetőinek választásáról elfogadott
törvénnyel összhangban módosította az erre vonatkozó korábbi
Minisztertanácsi szintű jogszabályokat. Az MTI vonatkozásában
érvényben maradt, hogy a távirati iroda főszerkesztőjét és
vezérigazgató-helyettesét a kormány nevezi ki.
Jeszenszky Géza külügyminiszter szokásos külpolitikai
tájékoztatójában arról számolt be a kormánynak, hogy lassan
időszerűvé válik Magyarország dél-afrikai érdekképviseleti
irodájának felállítása. Ez ügyben döntés még nem született, a
kormány mérlegelni fogja a dél-afrikai belpolitika fejleményeit.
(MTI)
1990. augusztus 3., péntek 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|