Rendszerváltás és az MTI

	Állítsátok meg Szaddam Husszeint - 1.
Washington, 1990. augusztus 3. péntek (DPA/Reuter/MTI-Panoráma) - Kuvait iraki megszállása felborította az erőviszonyokat a térségben és a nyugati világ kőolajjal való ellátása stabil áron bizonytalanná vált. Az sem zárható ki, hogy Szaddam Husszeint becsvágya Kuvait meghódítása után a vezető közel-keleti erő poziciójának megszerzésére sarkallja. Az Egyesült Államok ennek fényében igyekszik a lehető legtöbb országot megnyerni egy közös diplomáciai és gazdasági fellépéshez , s Irakot nemzetközi nyomással és elszigeteléssel megfékezni. George Bush elnök nyitvahagyta a katonai akció lehetőségét is. Washingtonban nagy sikernek tekintették, hogy a Biztonsági Tanácsban a Szovjetunió is elítélte Irakot és az amerikai kívánságnak eleget téve beszüntette fegyverszállításait Bagdadnak. Bush elnök Thatcher asszonnyal Aspenben annak az elvárásnak adott hangot, hogy a világszervezet Irak elítélése után felhívást tesz közzé szankciók fogganatosításra az agresszor ellen. A kongresszus által feltétel nélkül támogatott amerikai szankciók példáját Nagy-Britannia , Franciaország és Belgium és Japán követte, elrendelve az iraki javak befagyasztását. A szankciókat a kongresszus fenntartás nélkül támogadta. Az összefogás gyenge pontja egyelőre az arab világ zavarodottsága, a legtöbb arab ország Bagdad haragjától tartva ódzkodik a határozott állásfoglalástól is. Néhány napja még az iraki-kuvati válság lecsillapodásán fáradoztak és Szaddam Husszeint a béke emberének nevezték, aki sosem alkalmazna erőt kis szomszédjával szemben. Saját retorikájuk által elaltatva az invázió váratlanul érte őket. Irak békés természetének illuzióját az államilag ellenőrzött arab sajtó is táplálta, figyelmen kívül hagyva a térségből érkező diplomáciai jelentéseket az iraki katonai összevonásokról. Szaddam Husszeint az arab ügy bajnokaként ábrázolták, aki ellen Izrael és nyugati szövetségeseinek hangszerelésében Irak-ellenes sajtókampány folyik. (folyt.) 1990. augusztus 3., péntek 12:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Állítsátok meg Szaddam Husszeint - 2.
Az amerikai szankciók példáját még sok nyugati ország követheti, Irakot azonban olajexportjának megakadályozása érintené a legérzékenyebben s ezt az Egyesült Államok a Perzsa(Arab)-öböl blokádjával, Szaud-Arábia pedig a kőolajvezetékek elzárásával megvalósíthatja. Az amerikai gazdasági körök szerint az így kieső iraki és kuvaiti kőolajmennyiség máshonnan pátolható, bár a magas árak, amely már eddig is 15 százalékkal emelkedtek, az Egyesült Államokban is éreztetnék hatását. (A két ország részesedése az amerikai behozatalból összesen 9 százalék.) Egy esetleges amerikai katonai fellépés igen nehéz vállalkozásnak tűnik Irak katonai ereje és az arab államok gyengesége miatt. Irak a felőrlő nyolcéves öbölmenti háború után is a térség legerősebb katonai hatalma maradt egymilliós jól felfegyverzett hadseregével. William Crow, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnöke szerint az öböl ellenőrzése biztosítható ugyan, szárazföldön azonban igen nehéz lenne az iraki erőket ellensúlyozni. Egyszerűen nincs elég amerikai katona ahhoz a térségben, hogy az irakiakat kiűzzék Kuvaitból. A megfelelő számú csapatok odavezénylése viszont egy-két hónapig is eltarthat. A katonai közbelépés kérdése azonban másképp vetődne fel, ha a Kuvaitban élő háromezer amerikai élete veszélyben forogna. Bush elnök szavai szerint ez drámai módon érintené az Egyesült Államokat. Az elnök alapvető kötelessége az amerikai állampolgárok védelme. Az ilyen helyzet valószinűleg megváltoztatná a kongresszus és a közvélemény hozzáállását is egy katonai akcióhoz. +++ Tóth László, MTI-Panoráma 1990. augusztus 3., péntek 12:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »