|
|
|
|
Viszockij - tíz év múltán
|
1990. augusztus 3. péntek (MTI-Panoráma) - Ha élne,
bizonyára lenne mondnivalója a peresztrojka zsákutcáiról, az üres
üzletekről, Csernobilról... De immár tíz éve halott Vlagyimir
Viszockij, a költő,a színész és dalszerző. Pedig még ma is csak 52
esztendős lenne. A harmadik szívinfarktus tett pontot túlhajszolt,
zaklatott életére.
Neve már életében legendává vált, mert olyan korban szólt mindennapi gondokról, nem mindennapi módon, amikor ezért nem járt elismerés. Legendává vált, s közben mára háttérbe szorultak emberi vonásai.
A megemlékezésből néhány nappal ezelőtt a szovjet sajtó is derekasan kivette részét. Az évforduló napján a televízió két híradójában foglalkozott vele, s a napokban négyrészes sorozatban idézték fel életének, pályájának főbb állomásait. A nem éppen reformszellemű Rabocsaja Tribuna fényképes, egészoldalas cikkével, a Lityeraturnaja Gazeta eddig kiadatlan verseivel hajtott fejet emléke előtt. Az már természetes, hogy a temetőben is több, mint ezren helyezték el a megemlékezés virágait, hiszen ez akkor is szokás volt, amikor még nem tekintették ,,nemzeti hősnek,, a szabadság, az igazság bajnokának,, , sem olyan embernek, aki ,,megmutatta, hogyan kell élni,,.
A brezsnyevi idők ,,elhallgattatott,, nemzedékének képviselője - tartják róla. A ,,kultúrfunkcionáriusok,, nem tudták teljesen elnyomni tehetségét. Mindent elkövettek érvényesülésének akadályozására, ott ,,tettek keresztbe,, ahol lehetett: nem adták ki lemezeit, verseit, utolsó pillanatban betiltották koncertjeit, beleszóltak színházi szerepeibe, megcsonkítottók egyes filmjeit. Művészembernek sok ennyi zaklatás, bár az is igaz, hogy mindez ,,csekélység,, a ,,Gulág-ügyekhez,, képest.
Egyszer Viszockij így bezélt erről:,,Háborút hirdettek ellenem..., mert megzavartam békéjüket,... huhogtam, károgtam. Legértékesebb emberi tulajdonságok egyikének a megszállottságot, a sugárzást vallotta, s a legmegvetendőbbek közé sorolta az ostobaságot, a szürkeséget.
A hatalommal vívott háborúja közepette egyszer sem merült fel benne, hogy elhagyja hazáját, habár erre több lehetősge is lett volna. Marina Vladytól tudjuk, aki tizenhárom éven át társa, felesége volt, hogy ezekkel a rendkívüli tulajdonságokkal felruházott művész nagyonis esendő ember volt: ,,keményen,, ivott, botrányokat csinált, életébe még a kábítószer is beleszólt. (folyt.)
1990. augusztus 3., péntek 12:20
|
Vissza »
|
|
Viszockij - 2.
|
Ez a zaklatott ember ugyanakkor az előadói pódiumon, a szinpadon a teljességre törekedett - még ha nem is mindig tudott ,,egy hullámhosszra,, kerülni alkotótársaival. Hangja kemény, nyers, olykor ostorcsapásszerű. Dalainak stílusában van valami a brechti songokból, a francia sanzonokból, de a Bob Dylan-szerű balladákból is. A ,,kemény,, szöveg és lágy dallamvezetés gyakran jelentkezik együtt, de soha nincs egymással ellentmondásban.
Dalainak, filmszerepeinek értékéből mit sem von le, ha azt mondjuk, hogy az igazi Viszockij mégiscsak a szinpadon élt. 1964-ben került Moszkva akkori legjobb színházához, a Tagankához. Méltó partnere volt Jurij Ljubimovnak abban, hogy együtt megformálják és színpadra állítsák a színháztörténet egyik legjobb Hamlet-alakítását. Tíz éven át játszotta, egészen haláláig. Felejthetetlen alakítást nyújtott még az ugyancsak Ljubimov által rendezett Pugacsovban, a Bűn és bűnhödésben, a Galileiben és a nem Ljubimov által rendezett Cseresznyéskertben is.
Vagy két tucat filmben is szerepelt, amelyek közül több pihent dobozban rövidebb-hosszabb ideig. A hazai mozik is játszották néhány filmjét - sajnos különösebb visszhang nélkül -, érdemes közülük felidézni az Intervenciót, a Péter cár és a szerecsenek,,-et, a ,,Fekete Macska bandáját,,.
A kiadók dícséretes buzgalommal láttak hozzá életművének feltárásához. A számos róla szóló könyv mellett, immár legálian is terjeszthetik verseit. A Melogyija kiadó már eddig is tucatnyi lemezét jelentette meg, köztük a Marina Vladyval készített felvételt. Emellett a gyűjtők továbbra is nagy becsben tartják a korábbi korszakában keletkezett kalózlemezeit, kazettáit.
Viszockij most már mindenkié, nem hallgattaják el...de már tíz éve hallgat.+++
Kovács Miklós, MTI-Panoráma
1990. augusztus 3., péntek 12:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|