Rendszerváltás és az MTI

	Irak - számokban
1990. augusztus 2. csütörtök (Reuter/AFP/MTI-Panoráma) - Irak 435 ezer négyzetkilométeren terül el, 17,2 millióan lakják, Keleten Iránnal, Délen Szaúd-Arábiával és Kuvaittal, Nyugaton a Jordán folyóval és Szíriával, Északon pedig Törökországgal határos. Tipikusnak nevezhető arab országról van szó, amely magán viseli az egység és a megosztottság minden vonását. A lakosság legnagyobb része a hivatalos arab nyelvet beszéli, de az országon belül nem mindig felhőtlen a többség és a kurdok által alkotott, 15,5 százalékot kitévő kisebbség közötti viszony. Az iszlám mint államvallás is két táborra osztotta a lakosságot: a siita muzulmánok ,,enyhe,, többséget alkotnak a szunnitákkal szemben, akik a hatalmat gyakorolják. Az országnak nagy múltja is van: e helyen terült el egykor Mezopotámia,,, mely később az ottomán török birodalom részét alkotta, legalábbis az első világháborúig, amikor brit irányítás alá került. Később, 1921-ben monarchia lett az ország, a brit kötelékektől 1932-ben szabadult meg az. A belső nyugalom azonban nem állt helyre a függetlenség elnyeresével: a monarchiát 1958-ban katonai puccs döntötte meg, majd a megdöntőket később szintén megdöntötték. A szunnita Baath párt 1968-ban ragadta magához a hatalmat, de az akkor még alelnök Szaddám Huszein csak 1979-ben, az iráni iszlám forradalom évében lett államfő. Nyolc évi háborúskodás következett Iránnal, melynek következményei el sem múltak még. Nem csoda tehát, hogy erős hadsereg formálódott itt az idők során: csaknem egymillió katona szolgál soraiban. A szárazföldön négy és fél ezer harckocsi áll harcra készen, de a levegőben sem kell szégyenkeznie e fegyveres testületnek, hiszen a légierő negyvenezer ember foglalkoztat 500 harci gépének háttereként. A vizen ötezer fegyveres kezel öt hadihajót, 38 járőrhajót, és nyolc aknatelepítő hajót. A hadsereg ,,civil,, támasza a 4800 fős félkatonai határőrség. A katonai ütőképesség hátterében ott a gazdaság ereje az egyaránt áldott és átkos olajjal: Irak 112 milliárd hordónyi nyersolajkészletével második helyen szerepel Szaúd-Arábia mögött, s így az ország krónikus ,,olajexport-függőségben,, szenved. A bajok legfőbb forrása azonban, mely szinte minden politikai lépést magyarázni látszik, a nyomasztó mértékű külföldi eladósodottság: 1989. közepén 65 milliárd dollárra rúgott. +++ MTI-Panoráma 1990. augusztus 2., csütörtök 13:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »