|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése
|
------------------------------
München, 1990. augusztus 1. (SZER, Magyar híradó) - Nem várt, mondhatni szenzációs bejelentéssel szolgált Rabár Ferenc pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács ma kezdődött ülésén. Miközben a vita arról folyt a minimálbéreket 4800 forintról 5100 forintra emeljék-e, ahogyan a kormány javasolja, vagy 5700 forintra ami a Szakszervezeti Kerekasztal álláspontja, a pénzügyminiszter bejelentette: a rendezés úgyis csak átmeneti lehet, hiszen a kormány eltökélt szándéka, hogy január elsejétől gyökeresen új liberális piacgazdasági rendszert vezet be. Ennek része az is, hogy a bérekbe visszaépítik a szociális juttatásokat, például a lakáshoz jutás állami támogatását.
A kormány azt reméli, hogy így a tőke, a föld és a munkaerő elnyeri reális árát és értékét. Hiszen - mint Rabár Ferenc elmondta - a jelenlegi árrendszert a 25 százalékos hatósági ár a 300 milliárdos támogatást teljesen eltorzítja.
Magáról a voltaképpeni tárgyról, hogy mennyi legyen a minimálbér Rabár Ferenc azt mondta, amit egy pénzügyminiszternek mondania kell. Ő egyetért akár az 5700 forinttal is, csak nincsen rá pénz. Hiszen az említett radikális fordulatnak két alapfeltétele van: a fizetőképesség, az államháztartási egyensúly megőrzése, és az, hogy legyen tartalék az átálláshoz. Márpedig a minimálbérek emelése nem kis terhet ró az államkasszára.
Mint Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: ha 5100 forintra emelik a minimálbéreket, ez 740 ezer embert érint, s az év hátralévő négy hónapjában 550 millió forint költséggel jár - ebben nincs benne a 43 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulás. Továbbá: 100 millióval terheli meg a Foglalkoztatási Alapot, melyről tudjuk, hogy máris kiürült. (folyt.)
1990. augusztus 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Érdekegyeztető Tanács ülése - 1. folyt.
|
Ezt a költséget a kormány valahogy, nagy nehezen még el tudja viselni. Ha viszont 5700 forintra emelik a minimálbéreket, ez már 1 millió 300 ezer embert érint, a négy hónapra 3,8 milliárd költséggel jár - szintén a társadalombiztosítás nélkül számolva. Továbbá: 20-30 ezer fő elbocsátásával, melyből 15-20 ezer ember munkanélküli lesz, ami 600 millió forinttal terheli meg a foglalkoztatási alapot.
A Szakszervezeti Kerekasztal közös véleményét tolmácsoló Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke ezzel szemben azzal érvelt: az 5700 forint rendkívül méltányos, önmérséklő követelés, ha meggondoljuk, körülbelül 30 százalék inflációval számolhatunk, s így a társadalmi minimum 6149 forint. Ennél a minimumnál tehát 500 forinttal kevesebb várnak, kérnek, követelnek a munkavállalók.
Forgách Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke is azt hangsúlyozta: ha a minimumot nem biztosítjuk, jelentős néptömegek süllyednek a nyomorszint alá.
Toma László, a Munkástanácsok szakértője pedig úgy fogalmazott: ez nem gazdasági, hanem szociális kérdés, ezért teljesítése kötelesség.
A munkáltatói oldal szószólója, Orbán István, a Gazdasági Kamara alelnöke kifejtette: a munkáltatók készek rá, hogy teljesítsék ezt a követelést, de azt kérik, hogy az így keletkezett bérköltséget ne terhelje adó.
A munkáltatók azt sürgették: a kormányzat valljon színt álláspontjáról - amit Lőrincz György államtitkár így foglalt össze: ha a felemelt minimálbér miatt 2 százaléknál nagyobb mértékben növekednek a bérköltségek, a teljes költségnövekedés mentesül az adó alól. +++
1990. augusztus 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|