 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Az Érdekegyeztető Tanács ülése - 1. folyt.
|
Ezt a költséget a kormány valahogy, nagy nehezen még el tudja
viselni. Ha viszont 5700 forintra emelik a minimálbéreket, ez már 1
millió 300 ezer embert érint, a négy hónapra 3,8 milliárd költséggel
jár - szintén a társadalombiztosítás nélkül számolva. Továbbá: 20-30
ezer fő elbocsátásával, melyből 15-20 ezer ember munkanélküli lesz,
ami 600 millió forinttal terheli meg a foglalkoztatási alapot.
A Szakszervezeti Kerekasztal közös véleményét tolmácsoló Nagy
Sándor, az MSZOSZ elnöke ezzel szemben azzal érvelt: az 5700 forint
rendkívül méltányos, önmérséklő követelés, ha meggondoljuk,
körülbelül 30 százalék inflációval számolhatunk, s így a társadalmi
minimum 6149 forint. Ennél a minimumnál tehát 500 forinttal kevesebb
várnak, kérnek, követelnek a munkavállalók.
Forgách Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának
elnöke is azt hangsúlyozta: ha a minimumot nem biztosítjuk, jelentős
néptömegek süllyednek a nyomorszint alá.
Toma László, a Munkástanácsok szakértője pedig úgy fogalmazott:
ez nem gazdasági, hanem szociális kérdés, ezért teljesítése
kötelesség.
A munkáltatói oldal szószólója, Orbán István, a Gazdasági Kamara
alelnöke kifejtette: a munkáltatók készek rá, hogy teljesítsék ezt a
követelést, de azt kérik, hogy az így keletkezett bérköltséget ne
terhelje adó.
A munkáltatók azt sürgették: a kormányzat valljon színt
álláspontjáról - amit Lőrincz György államtitkár így foglalt össze:
ha a felemelt minimálbér miatt 2 százaléknál nagyobb mértékben
növekednek a bérköltségek, a teljes költségnövekedés mentesül az adó
alól. +++
1990. augusztus 1., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|