Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 01.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZMP tiltakozása

"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat, rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban ."
SZER, Forgószínpad:

Bűnözés Észak-Magyarországon

"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban. A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a nógrádiak. Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért. "

Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)

1990. augusztus 1., szerda - Több hónapos előkészítő munkát követően szerdán ülést tartott a Parlamentben az Országos Érdekegyeztető Tanács. Győriványi Sándor munkaügyi miniszter megnyitójóban történelmi eseménynek nevezte, hogy új formában ült össze a munkáltatók és a munkavállalók országos érdekegyeztető fóruma, ahol a kormány - leszámítva munkaadói jogosítványát - inkább csak egyeztető szerepkört kíván betölteni. Antall József levélben köszöntötte a fórumot, kiemelve, hogy a gazdasági törvényjavaslatok kidolgozásánál számítanak a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek véleményére. A kormány elismeri a munkáltatók és a munkavállalók egyesülési jogát, s igényli, hogy a konfliktusokat tárgyalásokkal, a törvényes keretek között rendezzék.


A tripartit (háromoldalú) elven működő és Érdekegyeztető Tanács
névvel újjáalakított fórum lényegi feladatainak meghatározásával
kezdte meg munkáját. A vitában Forgács Pál (FSZDL) felvetette, hogy
az ismételt drasztikus áremelések előtt a kormány nem konzultált a
munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel, és csak a sajtóból
értesülhettek a vállalati tanácsok kötelező újraválasztásáról,
illetve az igazgatók megerősítéséről, pedig ilyen kérdéseknél nem
lehet kikerülni az országos érdekegyeztetést. A Szakszervezeti
Kerekasztal véleményét tolmácsolva szükségesnek tartotta: ne csak a
bér- és munkaügyi kérdésekkel foglalkozzon az érdekegyeztető tanács,
hanem a kormány általános gazdaság- és szociálpolitikájával is,
hiszen a béreket csak az árakkal, adókkal összefüggésben lehet
értelmezni. A munkavállalók javasolják, hogy a fórum sürgősen
vitassa meg a kormány foglalkoztatáspolitikai, privatizációs, a
munkavállalói részvényprogramra vonatkozó, valamint a vállalati
tanácsok újraválasztásával és az igazgatók megerősítésével
kapcsolatos témaköröket. Szükségesnek tartják, hogy mielőbb
érdekvédelmi törvény készüljön a jogok és kötezettségek rögzítésére.

    Nagy Sándor (MSZOSZ) kifejtette: ennek a törvénynek a
kidolgozása hosszú munka, de elkészültéig is a három oldal által
elfogadott érdekegyeztetési kódex szabályozza a teendőket. Felhívta
a figyelmet arra is, hogy hazánknak több genfi konvenciót - így
például a tripartit rendszerre, a bérmegállapodásokra, a kollektív
tárgyalásokra vonatkozókat - kellene ratifikálnia. Hangoztatta, hogy
az országos érdekegyeztetés a megfelelő középszintű (ágazati,
területi), valamint vállalati tárgyalások, konszenzusok nélkül nem
sokat ér, tehát igen fontos e három tárgyalási szint megteremtése.
(folyt. köv.)



1990. augusztus 1., szerda 16:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)


Ezután igen hosszas vita kezdődött a minimálbérek emeléséről. A
munkavállalók képviselői a jelenlegi 4800 forintos minimálbér 5700
forintra emelését kérték. A munkáltatók először elismerték ennek
jogosságát, aztán néhány szervezet képviselője visszakozott a
kormány által javasolt 5100 forintra, később az 5400, majd az 5600
forintos összegre tettek javaslatot. Amikor - már este - a
munkavállalók képviselői is elfogadták az 5600 forintot, s többek
között garanciát kértek arra, hogy a költségvetési szférában is
biztosítsa a kormány ezt a minimálbért, a kormány képviselői 48 órás
haladékot kértek a megállapodás végleges jóváhagyására. A
munkavállalók ezért kilátásba helyezték, hogy a munkáltatókkal
együtt nyilvánosságra hozzák egyezségüket, kifejezve értetlenségüket
a kormány magatartásával szemben. A munkavállalói kör bizonyította,
hogy a 30 százalékos inflációval számolva 6150 forint a társadalmi
minimum. (Jelenleg egyébként több mint 1 millió 200 ezer ember kap
napi nyolc órai munkáért havi 5700 forint alatti összeget.) A
munkavállalók képviselői szükségesnek tartották, hogy jövőre a
társadalmi minimum szintjére emeljék a minimálbérek nettó összegét,
majd ezen a szinten indexálják, azaz automatikusan az áremelésekhez
igazítsák.

    A vita során Rabár Ferenc pénzügyminiszter kifejtette: a
költségvetésnek jelenleg nincs több lehetősége mint a minimálbérek
5100 forintra emelése, azaz a minimális szociális kompenzáció
elérése, illetve bizonyos bérnövekményi körben az adókedvezmények
megadása. Az ezen felüli béremelésekhez a költségvetésnek máshonnan
kell elvonni az eszközöket. Egyelőre csak ezt tudja garantálni, jövő
év január 1-jétől viszont széles körű változásokat ígért: reális
ár-, bér-, adó, illetve piaci viszonyok kialakítását.

    A kiosztott előterjesztés szerint a minimálbér 5600 forintra
emelésének idei négy havi költsége a vállalatok, a mezőgazdaság,
illetve a költségvetés számára 1,6 milliárd, 1 milliárd, illetve 0,5
milliárd forint. Az MSZOSZ szakértője szerint, amennyiben a
költségvetés bizonyos körben adókedvezményeket is vállalna, ez
további néhány száz millió forintos terhet jelentene az
államkasszának. A tanácskozáson a Pénzügyminisztérium egyik
munkatársa rámutatott: a minimálbér-emelés miatti létszámleépítések
további több száz millió forinttal terhelnék az amúgyis
forráshiánnyal küszködő Foglalkoztatási Alapot.

    Végül a munkavállók, a munkáltatók és a kormány képviselői
megállapodtak: a kormánynak tisztáznia kell, hogyan teremtheti meg a
költségvetési szférában is az 5600 forintos minimálbér elérésének
anyagi fedezetét. (MTI)



1990. augusztus 1., szerda 19:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD