Rendszerváltás és az MTI

	Kissárkánnyá válik-e a nagy Sanghaj? (2.rész)
Sanghaj, amely valamikor a távol-kelet legfényesebb városa, üzleti és pénzügyi központja volt, az elmúlt évtizedekben nem sokat fejlődött. Vannak, akik ezt azzal magyarázzák, hogy a Peking és Sanghaj közötti hagyományos versengésben Sanghaj maradt alul, különösen a forradalom győzelme óta. Az ötvenes években még Sanghaj diktálta a gazdasági fejlődés ütemét, de az ezt követő két évtizedben szélcsendes várossá vált. Különösen azóta, hogy innen került ki a radikálisok vezetősége, azaz a ,,négyek bandája,,. A maocetungi szélsőséges radikalizmussal való szakítás azután végképp tönkrezúzta Sanghaj korábbi tekintélyét. Mi több, a több mint 12 milliós nagyváros mintha teljesen kimaradt volna a Teng Hsziao-ping és Csao Ce-jang által elindított, egy teljes évtizedig tartó gazdasági reform fő áramlatából. Mindezért persze a sanghajiak nem önmagukat, hanem a ,,pekingi vezetést,, kárhoztatják, s talán nem is oktalanul. Aki ezekben a napokban Sanghajban jár, nem kerülheti el, hogy a házigazdák eldicsekedjenek neki a várost átszelő Huangpu folyó tulsó partján kialakulóban levő ,,új Putong fejlesztési övezettel,,. A még csak a tervezőasztalokon létező 177 négyzetkilométeres övezet lesz Kína legújabb Sencsenje, azaz különleges gazdasági övezete. Ezen a területen 1.7 millió embert gyüjtenek össze, hogy legyen elegendő munkaerő a majd helyi, központi és külföldi tőkével működő korszerű gyárakban és üzemekben. Az ötlet motorja Csu Zsung-csi sanghaji polgármester és mentora természetesen az a Csiang Co-min pártfőtitkár, aki korábban Sanghajban dolgozott, mielőtt Teng Hsziao-ping kiszemelte volna jelenlegi magas tisztségére. A központi kormány immár jóváhagyta a sanghaji különleges gazdasági övezet kialakításának tervét, ami lehetővé teszi, hogy három évtized elteltével ismét Sanghaj kezébe kerüljön a stafétabot Kína korszerűsítésének hosszú futamában. A sanghajiak felpanaszolják, hogy ha annak idején Csiang Co-minhez hasonló befolyású vezető támogatta volna őket, akkor most nem a dél-kínai Sencsen, hanem Sanghaj lenne a reform előfutára. Ha tehát minden úgy üt be, ahogyan tervezik, akkor húsz-harminc éven belül - Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Szingapúr után - Sanghaj válik az ázsiai földrész ötödik kissárkányává - állítják teljes határozottsággal a sanghaji tervezők. S gyorsan hozzáteszik: ennek fontos feltétele azonban, hogy belátható időn belül ne következzék be drasztikus személyi változás a Kommunista Párt legfelsőbb vezetésében. Azaz Csiang Co-min legalább addig maradjon hatalmon, amíg a ,,Putong akció,, sínre kerül. (folyt.) 1990. augusztus 1., szerda 13:53
Vissza » Folytatásokkal »