 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP tiltakozása
"A Munkáspárt felhábordását fejezi ki Kéri
Kálmán képviselő kijelentése miatt, amely meghamisítja a múltat,
rágalmazza a Szovjetuniót, semmibe veszi az antifasiszta harc
értékeit. A Munkáspárt elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány
hivatalosan foglaljon állást a kijeletéssel kapcsolatban
."
SZER, Forgószínpad:
Bűnözés Észak-Magyarországon
"Amíg két éve még azt jósolgatták bűnügyi szakemberek, hogy az
évi bűncselekmények száma egyhamar nem éri el a bűvösnek hitt és
mondott 200 ezres határt, addig a tények mást mutatnak: az alvilág
hamar kijózanította a túlzottan optimistákat, s már tavaly is több
mint 250 ezer bűntettet követtek el hazánkban.
A számok Nógrádban is meredeken húznak felfelé. Csak betöréses
lopás annyi történt például idén az első öt hónapban, mint tavaly
egész évben. Ezt már kezdik, ha nem is megszokni, de elviselni a
nógrádiak.
Sokkal felháborítobb viszont, hogy sorra ölnek meg, vernek
félholtra idős, olykor magatehetetlen embereket - szinte semmiért.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Gorbacsov nehéz ősze
|
Moszkva, 1990. augusztus 1. szerda (MTI-Panoráma) -
Gorbacsov ha akarta sem időzíthette volna jobban idei szabadságát:
éppen akkor utazott el a Krímbe, s nyert némi időt, amikor a Kreml
felett a felhők sűrűsége már-már aggasztónak tűnt. A Fekete-tengeri
nyaralástól, persze, a felhők nem fognak eloszlani, az elnök azonban
lélegzetnyi időhöz jutva haditervét az új helyzethez igazíthatja.
Az első számú feladat a központ tekintélyének helyreállítása, Ez
a mind csökkenő tekintély a litván függetlenségi nyilatkozat óta
folyamatosanapad. Moszkva, az elnökkel és a parlamenttel együtt az
utóbbi időben mintha elvesztette volna a kezdeményezést, s az
események menetét a köztársaságok határozzák meg.
A szovjet központi vezetés számára a legnagyobb érvágás
kétségtelenül Oroszország ,,elvesztése,,. A köztársaság, amely
mindeddig Gorbacsov biztos hátterének látszott, most a Borisz Jelcin
vezette parlamenttel az élen mindinkább szembehelyezkedik a központi
hatalommal, s kétségtelen jeleit adja önállósodási törekvéseinek.
Ebben az összefüggésben Gorbacsovot nyilván különösen érzékenyen
érintette, hogy Jelcinék - központot jócskán megelőzve -
tárgyalásokat kezdtek a balti köztársaságokkal kapcsolataik
megújításáról. E különtárgyalások nyilván további bátorítást adtak a
balti köztársaságoknak ahhoz, amit egyébként a rigai csúcstalálkozón
ismételten és határozottan értésre adtak: teljes függetlenséget
akarnak, nem pedig a szövetségi szerződés megújítását.
A Baltikum mellett Gorbacsovnak szembe kell néznie Ukrajna és
Moldava függetlenedési törekvéseivel is. Velük szemben sem mehet
biztosra. Az öntudatosodó köztársaságok egy sor kérdésben Moszkvától
eltérő állásponton vannak, s láthatóan ezzel szemben egyelőre
Gorbacsov is tehetetlen. Nagy kérdés egyebek között, hogy a
fegyveres csoportok feloszlatására vonatkozó rendelete miként
valósul meg. Eddig egyedül Grúziában (ott is a parlament
megkerülésével) született döntés az elnöki rendelet végrehajtásáról.
Örményország nyíltan szembeszállt Gorbacsov döntésével, s a
tényekhez tartozik, hogy majd egy héttel a rendelkezés meghozatala
után egyetlen önkéntes fegyverleadás sem történt az országban.
Gorbacsovnak a jelek szerint két dolgot kell alaposan fontolóra
vennie a Krímben: vagy a demokráciát választja, s ebben az esetben
csak a felbomlás mederben tartására vállalkozhat, vagy a fegyverekre
támaszkodva vasmarokkal tartja egyben a birodalmat. Ősszel kiderül,
melyik megoldást választja.+++
Dorogi Sándor (Moszkva), MTI-Panoráma
1990. augusztus 1., szerda 12:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|