|
|
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. július 31., kedd - Fontos vendége volt kedden az
Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának:
Szőcs Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, a
szenátus tagja, politikai, emberjogi bizottságának alelnöke a
romániai politikai közállapotokról, az RMDSZ helyzetéről
tájékoztatta a testület tagjait.
Szőcs Géza előljáróban leszögezte: az RMDSZ-en belül sikerült a legkülönbözöbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemre építve valójában koalícióként, ,,mini parlamentként,, működnek. Fontosnak nevezte, hogy az egységbontó törekvések ellenére a mintegy 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt szerinte fenn kellene tartani, mindaddig, amíg Románia nem jut el a valódi demokráciáig. Szólt arról is, hogy az RMDSZ nem kívánja elkötelezni magát egyetlen külföldi párt mellett sem, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy pártkapcsolatainak az eddigi alacsony szinten kellene maradnia. A magyarországi pártcsatározásokkal kapcsolatban kijelentette: az RMDSZ semmiféle pártérdek által mozgatott akciónak nem kíván részese lenni.
Szőcs Géza elhatárolta magát az RMDSZ azon állásfoglalásától, amely a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésével foglalkozott. Elmondotta: a dokumentum azért születhetett meg, mert megfogalmazói, nem voltak a kellő ismeretek birtokában, előzőleg nem konzultáltak magyar parlamenti képviselőkkel, de azóta már visszavonultak. Ezzel összefüggésben annak a vélemé nyének adott hangot, hogy a román szenátus politikai, emberjogi bizottságának szorosabbra kellene fűzni kapcsolatait elsősorban a kelet-európai térség parlamentjeinek hasonló bizottságaival. (folyt.köv.)
1990. július 31., kedd 13:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (2. rész)
|
A képviselők Szőcs Géza szavai után a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokat vették sorra. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelmével foglalkozó fejezethez 13 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők. A keddi ülésen ezek többségét a testület elfogadta. Jószerivel egyetlen kérdés körül bontakozott ki számottevő vita. Fodor Gábor (Fidesz) a nemzetiségi jogok érvényesüléséhez szükségesnek látná a helyi kisebbségi jogok érvényesülését lehetővé tevő szószóló intézményének bevezetését. Álláspontja végülis kisebbségben maradt, mert a többség 9-8 arányban azon a véleményen volt, hogy tanácskozási jogú képviselőtestületi biztosra van szükségük azoknak a kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem jutottak az adott településen mandátumhoz. A képviselők elfogadták azt a módosítást is, amely azt szorgalmazza, hogy a rádió és a televízió ne csupán a választási kampány utolsó napján, hanem egyáltalán a választási műsorokban biztosítson külön műsoridőt a nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjeinek. Egyetértés volt abban, hogy a törvény mondja ki: a nemzeti és etniaki kisebbségek egyéni választókerületi jelöltjei kisebbségenként külön vagy közös listán is indulhatnak, s a listás szavazólapon a kisebbségi jelölteket létszámbeli korlátozás nélkül tüntessék fel. A képviselők fontos szempontnak tartják azt is, hogy a kisebbségi listákat az illetékes helyi választási bizottság állítsa össze. A kisebbségi listáról a jelöltek a rájuk leadott érvényes szavazatszámok sorrendjében kapjanak mandátumot. (MTI)
1990. július 31., kedd 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|