|
 |
 |
 |

Meghalt Bruno Kreisky
|

Bécs, 1990. július 29. vasárnap (Reuter/DPA) - Vasárnap
hajnalban szívelégtelenség következtében elhunyt Bruno Kreisky volt
osztrák kancellár. Ausztria világháború utáni történetének
legismertebb és legnagyobb népszerűségnek örvendő politikusa 79 évet
élt.
Kreiskyt hosszabb ideje kezelték keringési és szívpanaszokkal. Július 17-én szállították egy bécsi kórházba, ahol állapota előbb stabilizálódott, két nappal ezelőtt azonban hirtelen rosszabbra fordult.
Bruno Kreisky 1911-ben polgári zsidó család sarjaként született. Már középiskolai évei alatt szoros szálak fűzték a szociáldemokrata mozgalomhoz. 1935-ben, a párt betiltását követően Kreiskyt többekkel együtt hazaárulás vádjával bíróság elé állították, és rövid időre börtönbe került. Később jogi diplomát szerzett. A Gestapo 1938-ban - az Anschlusst követően - letartóztatta, s öt hónapnyi börtön után csak azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy elhagyja az országot. Svédországba emigrált, ahol gazdasági tanulmányokat folytat, s újságíróként tevékenykedett. 1946-ban Stockholmban felállította hazája első világháború utáni külképviseletét.
1948-ban tért vissza Ausztriába, ahol mind magasabb külügyi beosztásokat töltött be. 1955-ben már a kormány tagjaként részt vett az Osztrák Államszerződésről folyó berlini és moszkvai tárgyalásokon. 1958-tól 1966-ig az osztrák kormány külügyminisztere volt.
A szocialista párti Kreisky az Osztrák Köztársaság létrejötte óta a leghosszabb ideig - 1970-től 1983-ig - állt előbb kisebbségi, majd szocialista többségű kormány élén. Szintén egyedülálló módon, 26 éven át látott el különböző kormánymegbizatásokat.
1967-től az Osztrák Szocialista Párt elnöke. 1983-ban - az abszolut többség elvesztését követően - mondott le pártelnöki tisztéről, azonban 1987-ig még a párt tiszteletbeli elnökeként tevékenykedett. 1976-tól a Szocialista Internacionálé elnökhelyettese volt, melynek tiszteletbeli elnöki tisztét 1989-ig töltötte be.
Kreisky az osztrák ,,aktív semlegességi politika,, atyjaként nagy nemzetközi tekintélyt szerzett hazája számára. Az enyhülési politika élharcosa, s az egyesült Európa eszméjének egyik első meghirdetője volt. Vitathatatlan érdemeket szerzett a kelet-európai országokhoz fűződő viszony javítása terén, s részt vett a közel-keleti konfliktus rendezésére tett kísérletekben. A PFSZ-t támogató politikája miatt éles bírálatok érték. +++
1990. július 29., vasárnap 11:36
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
|
|
 |
 |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
 |
|
|