|
|
 |
|
 |
Munkavállalók érdekvédelme
|
--------------------------
München, 1990. július 28. (SZER, Magyar és Világhíradó) - Kézdi
Pál fejti ki gondolatait:
A Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat csupán
lehetőséget biztosít a demokrácia intézményrendszerének kiépítésére
és a piacgazdálkodásra történő áttérés megkezdésére. Ebben az
átmeneti időszakban egyszerre kell megteremteni a szabad vállalkozás
és a szociális biztonság feltételeit. A mesterségesen egyenlősített
társadalomnak gyorsított ütemben kell differenciálódnia, ugyanakkor
meg kell védeni az éppen emiatt hátrányos helyzetbe került
rétegeket.
Ebben a kérdésben meg is van a szükséges társadalmi megegyezés,
nemcsak a kormányzó és az ellenzéki pártok, de a társadalom többsége
körében is. Ez a konszenzus logikus következménye a kommunizmus
csődjének földrészünkön és annak, hogy a nem kommunista baloldal
Európában lényegében össztársadalmi érdekeket képviselő politikai
erővé vált.
Ma már a keresztény demokrácia és a szociáldemokrácia egyaránt
elkötelezte magát a társadalmi igazságossággal párosuló
piacgazdálkodás mellett. Különbség köztük csak a hangsúlyokban és az
arányokban van és természetesen abban, hogy mindegyik maga szeretne
kormányozni az "ugyanazt, de jobban ígéretével".
Ebben a helyzetben maradt az újjászülető magyar demokrácia
hagyományos baloldal nélkül. Minden politikai erőnek, még a
pártállam utódjának is vállalnia kellett, hogy a túlhajszolt
egyenlőség és egyenlősdi helyére politikai, társadalmi és gazdasági
differenciálódás lépjen. S ha már kialakultak az új struktúrák, ha
már elég nagyok a különbségek, akkor ismét jöhet a társadalmi
igazságosság, az egyenlő esélyek biztosításának fokozottabb
érvényesítése. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
- Munkavállalók érdekvédelme - 1. folyt.
|
A jelenlegi magyar helyzet azonban máris olyan szociális
feszültségektől terhes, hogy a kormányzatnak igazi baloldal híján
saját magának kell ezt a funkciót is felvállalnia. Az idő sürget,
mert a szétzilált gazdaság, a fokozódó infláció próbára teszi a
munkavállalók és más hátrányos helyzetű rétegek tűrőképességét.
Az országot még mindig egy óriásira növelt, szükségtelenül nagy
bürokrácia a pártállami múltból örökölt igen pazarló módszerekkel
irányítja. Nyilvánvaló, hogy a nyilvánosság nyomása alá helyezett
kormányzat gyorsabban és jobb sorrendben nyúlna az égető
kérdésekhez, ha már megfelelő partnerei lennének mind a
munkavállalói, mind a munkáltatói oldalról. De az állami tulajdon
változatlan túlsúlya révén még mindig az államot képviselő
kormányzat a legnagyobb munkáltató. Egyelőre vele szemben kell a
független és hatékony érdekvédelmi szervezeteknek a szorongatott
munkavállalók érdekeit képviselniük.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács jövő héten sorra kerülő ülésén
mind az egykori pártállami szakszervezetek utódai, mind a Független
Szakszervezetek Demokratikus Ligája, mind az alulról szerveződő
Munkástanácsok Országos Szövetsége kísérletet tesz közös álláspont
kialakítására, a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő
legfontosabb kérdésekben.
A demokratikus kormány egyszerre az össztársadalmi érdek és
döntő módon a munkáltatói rész érdekképviselője. Ezért feltétlenül
szükséges egy, a kormánytól teljesen független érdekvédelmi fórum
létrehozása, amely egyenjogú partnere lenne a munkáltatói érdekeket
egyelőre még zömében képviselő államnak és később a Munkáltatók
Szövetségének. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Munkavállalók érdekvédelme - 2. folyt.
|
Csak megerősítené a kibontakozó magyar demokráciát, ha olyan
erős szervezet képviselné az egyre hátrányosabb helyzetbe kerülő
munkavállalókat, amely elég erős ahhoz, hogy szükség esetén a
kormányzati nyomásnak is ellenálljon. Az államnak persze minél előbb
szabadulnia kell munkáltatói szerepkörétől, és az össztársadalmi
érdekek képviselőjeként mielőbb létre kell hoznia a munkaügyi
konfliktusok kezeléséhez szükséges jogi és intézményi kereteket. +++
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|