|
|
|
|
Munkavállalók érdekvédelme
|
--------------------------
München, 1990. július 28. (SZER, Magyar és Világhíradó) - Kézdi Pál fejti ki gondolatait:
A Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat csupán lehetőséget biztosít a demokrácia intézményrendszerének kiépítésére és a piacgazdálkodásra történő áttérés megkezdésére. Ebben az átmeneti időszakban egyszerre kell megteremteni a szabad vállalkozás és a szociális biztonság feltételeit. A mesterségesen egyenlősített társadalomnak gyorsított ütemben kell differenciálódnia, ugyanakkor meg kell védeni az éppen emiatt hátrányos helyzetbe került rétegeket.
Ebben a kérdésben meg is van a szükséges társadalmi megegyezés, nemcsak a kormányzó és az ellenzéki pártok, de a társadalom többsége körében is. Ez a konszenzus logikus következménye a kommunizmus csődjének földrészünkön és annak, hogy a nem kommunista baloldal Európában lényegében össztársadalmi érdekeket képviselő politikai erővé vált.
Ma már a keresztény demokrácia és a szociáldemokrácia egyaránt elkötelezte magát a társadalmi igazságossággal párosuló piacgazdálkodás mellett. Különbség köztük csak a hangsúlyokban és az arányokban van és természetesen abban, hogy mindegyik maga szeretne kormányozni az "ugyanazt, de jobban ígéretével".
Ebben a helyzetben maradt az újjászülető magyar demokrácia hagyományos baloldal nélkül. Minden politikai erőnek, még a pártállam utódjának is vállalnia kellett, hogy a túlhajszolt egyenlőség és egyenlősdi helyére politikai, társadalmi és gazdasági differenciálódás lépjen. S ha már kialakultak az új struktúrák, ha már elég nagyok a különbségek, akkor ismét jöhet a társadalmi igazságosság, az egyenlő esélyek biztosításának fokozottabb érvényesítése. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
- Munkavállalók érdekvédelme - 1. folyt.
|
A jelenlegi magyar helyzet azonban máris olyan szociális feszültségektől terhes, hogy a kormányzatnak igazi baloldal híján saját magának kell ezt a funkciót is felvállalnia. Az idő sürget, mert a szétzilált gazdaság, a fokozódó infláció próbára teszi a munkavállalók és más hátrányos helyzetű rétegek tűrőképességét.
Az országot még mindig egy óriásira növelt, szükségtelenül nagy bürokrácia a pártállami múltból örökölt igen pazarló módszerekkel irányítja. Nyilvánvaló, hogy a nyilvánosság nyomása alá helyezett kormányzat gyorsabban és jobb sorrendben nyúlna az égető kérdésekhez, ha már megfelelő partnerei lennének mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldalról. De az állami tulajdon változatlan túlsúlya révén még mindig az államot képviselő kormányzat a legnagyobb munkáltató. Egyelőre vele szemben kell a független és hatékony érdekvédelmi szervezeteknek a szorongatott munkavállalók érdekeit képviselniük.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács jövő héten sorra kerülő ülésén mind az egykori pártállami szakszervezetek utódai, mind a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, mind az alulról szerveződő Munkástanácsok Országos Szövetsége kísérletet tesz közös álláspont kialakítására, a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő legfontosabb kérdésekben.
A demokratikus kormány egyszerre az össztársadalmi érdek és döntő módon a munkáltatói rész érdekképviselője. Ezért feltétlenül szükséges egy, a kormánytól teljesen független érdekvédelmi fórum létrehozása, amely egyenjogú partnere lenne a munkáltatói érdekeket egyelőre még zömében képviselő államnak és később a Munkáltatók Szövetségének. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Munkavállalók érdekvédelme - 2. folyt.
|
Csak megerősítené a kibontakozó magyar demokráciát, ha olyan erős szervezet képviselné az egyre hátrányosabb helyzetbe kerülő munkavállalókat, amely elég erős ahhoz, hogy szükség esetén a kormányzati nyomásnak is ellenálljon. Az államnak persze minél előbb szabadulnia kell munkáltatói szerepkörétől, és az össztársadalmi érdekek képviselőjeként mielőbb létre kell hoznia a munkaügyi konfliktusok kezeléséhez szükséges jogi és intézményi kereteket. +++
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|