|
|
 |
|
 |
A népszavazás esélyeiről
|
------------------------
London, 1990. július 25. (BBC, Panoráma) - Magyarországon
vasárnap népszavazás lesz a népszavazásról, de nehéz így átlátni,
hogy mi lesz ennek a tétje, hisz az előrejelzések szerint a
választóknak kevesebb, mint a fele fog ez alkalommal az urnák elé
járulni. Budapesti különtudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetett
erről Kéri László szociológus-politológussal, mindenekelőtt
megkérdezte tőle, hogy mi lehet mindebből a tanulság?
- Hát a tanulság mindenekelőtt az, hogy nem érdemes olyan
politikai akcióba belevágni, aminek előreláthatóan nincs hozadéka,
viszont sokkal többet lehet vele veszíteni. Ezen azt érteném, igaz,
hogy az SZDSZ-nek novemberben megérte ez a dupla vagy semmi, de az
egy egész más helyzet volt. Akkor népszavazást kicsikarni, és azzal
gyakorlatilag elérni azt, hogy ez az ország valamilyen politikai
jelszó mellett megmozduljon, annak érthető volt a politikai
funkciója. De ez a visszályára már nem működik. Akkor sem a konkrét
kérdés volt az érdekes, hanem a politikai mentalitás és magatartás,
hogy föl tudok vonultatni milliókat annak bizonyítására, hogy ekkora
bázisa lenne a rendszerváltásnak. Azért ment el ennyi ember.
Most viszont semmi ilyen mozgósító jelszó, nincs amögött az
amúgy nagyon praktikus alkotmányjogi probléma mögött, hogy ki
válasszon elnököt, mert azért ez az ország lakossága 90 százalékának
nem igazán kérdés, egy politizáló kisebbség számára kérdés. Tehát
itt, akik a népszavazást kicsikarták nem tudtak mellé köríteni egy
olyan politikai hangulatot, amivel azt érzékeltethették volna, amit
szerettek volna, hogy akkor a nép őrizzen meg néhány alapvető
döntésjogot - ezt nem sikerült elhitetni.
Nincs olyan motíváció, nincs olyan konkrétan megfogható
politikai erős vélemény vagy érdek, ami arra kényszerítene
milliókat, hogy úgy érezzék, tényleg van súlyúk a szavazatuknak.
(folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|