Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 27.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Balkantourist közleménye

"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:

A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése

"a Szabad Európa Rádió kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi, világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így van ez. "

Magyarország a nemzetközi sajtó tükrében

München, 1989. április 13. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) -
Budapesten szerdán este hozták nyilvánosságra a Központi Bizottság
és a Politikai Bizottság átalakítását. Nemzetközi
sajtóvisszhangjáról még nem számolhatunk be, mert a legtöbb nyugati
újság lapzárta táján, vagy az után kapta a hírt. Kivételt képez az
olasz Corriere della Sera, amelynek munkatársa Budapesten
tartózkodott és azonnal kommentárt is küldött róla. - A cikket
Bojtár István olvassa el és ismerteti Rómából:
Berecz János, a magyar Ligacsov eltávolítása - írja - nemcsak
megszabadítja Grósz Károlyt egy kényelmetlen akadálytól, hanem
egyszersmind erősíti a Pozsgay és Nyers által megtestesített
reformer irányzatot is, aláhúzva ennek megerősödését, azzal, hogy
felvettek a párt eme legfőbb irányító testületébe két új tagot,
Vastagh Pált és Jassó Mihály budapesti párttitkárt, akik nem rejtik
véka alá a politikai liberalizálás folyamatával szemben táplált
rokonszenvüket. Ezeknek a személyi változásoknak meg kell
könnyíteniök ama párt útját, amely Kelet-Európában elsőnek mondott
le vezető szerepéről és a hatalom monopóliumáról.
    
    A Corriere della Sera ezután arról ír, hogy az MSZMP-nek egyáltalán
nem elhanyagolható belső problémákkal kell megküzdenie. Havonta
ezren és ezren adják vissza párttagsági könyvüket és az
elvándorlásért nem kárpótolják újabb belépések. Egy év leforgása
alatt több mint százezren fordítottak hátat az MSZMP-nek. Olyan
rosszullét jele ez, amely nemcsak a reformok mellett, vagy ellene
elfoglalt végletes álláspontokból ered, hanem végül kikezdi a párt
identitását is.
    
    Az olasz laptudósító ezután idézi Pozsgay Imrét, aki szerint a párt
megújulása éppen annyira fontos, mint a politikai pluralizmus, majd
a következőket írja: érthető tehát, hogy sürgős feladatként
jelentkezett egyrészt a reformok vonalát többé-kevésbé nyíltan
akadályozó vezetők eltávolítása, másrészt az új tagok megnyerését
célzó toborzó kampány, amit azonban megnehezít a főként az
értelmiségieket nagyon vonzó számos új politikai csoport
megalakulása.
    
    A nyugatnémet Die Welt is közöl magyar témájú írást. Munkatársa
Carl Gustav Ströhm, a neves kelet-európa-szakértő Budapestről
keltezett jelentésében arról számol be, hogy a magyarokat
foglalkoztatja a semlegesség gondolata. Ströhm bevezetőjében
megállapítja:
- Ha valaki egy évvel ezelőtt feltette volna a kérdést, hogy az
ország ma, vagy holnap semlegessé válhat, Magyarországon
ellenforradalmárnak, külföldön pedig fantasztának minősítették
volna. Ma viszont e kérdést - legalábbis a félhivatalos hírközlő
szervek - nyíltan felvetik, amit a Budapester Rundschau terjedelmes
elemzése is bizonyít. A magyar fővárosban megjelenő német nyelvű
hetilap foglalkozott a semlegesség előnyeivel is, így a
hadikiadások csökkentésével és a külföldi csapatok kivonásával.
    
    Ströhm a továbbiakban így tolmácsolja a Budapester Rundschau
elemzését: - Magyarország számára nagyon kérdéses, vajon ésszerű-e
felmondania a politikai és katonai szövetséget azzal a szovjet
vezetéssel, amely egyértelműen támogatja a magyar
reformtörekvéseket, beleértve a többpártrendszert, a
piacgazdálkodást és a szélesebb nyugati nyitást.
    
    A Die Welt cikkírója a témát azzal kommentálja, hogy a
megszorítások ellenére sem nehéz felismerni: Budapest szívesen
foglalkozik egyfajta semlegesség lehetőségével. Véleményét a
budapesti hetilap cikkével támasztja alá. Eszerint a Varsói
Szerződést egy évvel lejárta előtt, tehát 2004-ben lehet
felmondani. De ez másképpen történhet, ha az egyik tagállam be
tudja bizonyítani: a nemzetközi katonai és politikai helyzet oly
mértékben megváltozott, hogy tárgytalanná vált a szerződés. A
Budapester Rundschau de Gaulle tábornok példájára hivatkozik, aki
kilépett a NATO katonai rendszeréből, de megmaradt a NATO politikai
szövetségében.
    
    A magyarországi elemzés azzal a reménnyel zárul: a világ
változásainak hatására megváltozhatnak az európai politikai
keretek, és akkor a semlegesség kérdését más módon fel lehet vetni.
Ströhm a Die Welt hasábjain felidézi Brzezinski volt amerikai
nemzetbiztonsági tanácsadó véleményét a Budapester Rundschaunak
adott interjúból. Brzezinskit a kommunista sajtó korábban a
hidegháború rémének bélyegezte, az interjúban most mint óvatos és
intő politikus lépett fel. Nyilatkozatából a nyugatnémet publicista
a következőket emeli ki:
- A Szovjetunióban a válság még évekig el fog húzódni. Az sem
lehetetlen, hogy Moszkvában visszarendeződés következik be. Ha a
Kremlben a pártbürokrácia, a KGB és a tábornoki kar tagjaiból
hatalmi koalíció jön létre, abban az esetben Magyarország mozgási
szabadsága erősen korlátozódna. Brzezinski nem javasolja tehát
Magyarországnak, a Varsói Szerződésből való kilépést, inkább annak
átalakítását tanácsolja. Véleménye szerint a tömb tagállamainak nem
lenne szabad a jövőben egymással szemben ideológiai kényszert
alkalmazniuk.
    
    A keleti szövetséghez tartozás nem zárja ki, hogy Magyarországon
többpártrendszer és piacgazdaság legyen. Szabad választásokat
kellene tartani, de úgy, hogy azok ne veszélyeztessék a Szovjetunió
biztonságát. A szövetség fenntartása biztosítékot jelenthetne a
Szovjetuniónak, ugyanakkor a Varsói Szerződés tagállamai szabad
választások útján, saját belső rendszerük felől dönthetnének -
fejezi be cikkét Brzezinski szavaival a nyugatnémet Die Welt. +++
    


1989. április 13., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD