 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács ülése
|
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A Minisztertanács
foglalkozott a népszavazás szabályozásáról szóló
törvényjavaslattal. Marosán György kormányszóvivő főleg azt látta
fontosnak közölni, hogy mi az, ami kimarad a népszavazás tárgyai
közül. Szerinte a nemzetközi gyakorlatból is kiderül, hogy a
népszavazást kizárják például egyes nemzetközi kérdésekben.
Nos, példát természetesen lehet erre is, arra is találni.
Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a kormány - nem első ízben -
külföldön keres alibit a saját rendeleteihez. És nem árt tudni: vég
nélkül lehetne sorolni azokat az államokat, ahol éppen hogy az
alapvető nemzetközi szerződésekben kötelező a népszavazás kiírása.
A budapesti kormány számára a nemzetközi kötelezettség az indok
arra, miért nem állítja le a bős-nagymarosi vízierőmű építését. Az
igazságügyi államtitkár viszont úgy véli: áthidaló
szövegmódosítással mégis csak mód nyílhatna a népszavazás kiírására
ebben a kérdésben is.
Most aztán végképp nem tudom, mit gondoljak. Akar a kormány
népszavazást, vagy nem akar? A közelmúltig legalább egyértelműen
tudni lehetett, hogy nem akar. Most gumiparagrafussal kívánja
áthidalni saját tehetetlenségét?
Ugyancsak a kormányszóvivő jelentette be, hogy április 25-én
megkezdik egyes szovjet alakulatok kivonását Magyarországról. Ezzel
kapcsolatos Grósz Károly mai kijelentése. Idézem:
"A magyar párt és állami vezetés mindaddig szükségesnek és
indokoltnak tartja a Varsói Szerződés létezését, amíg Európában
fennállnak a katonai, politikai szövetségi rendszerek."
A magyar pártfőtitkár mindezt Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói
Szerződés új főparancsnokának mondta. Sajnálatos, hogy Grósz nem
tartotta fontosnak megemlíteni: a legtöbb politikai párt és
mozgalom Magyarország semlegességét követeli. Alighanem ez is olyan
nemzetközi szerződés, amiről a kormány nem akar népszavazást.
És Grósz Károly arról sem beszélt, kitől akarja megvédeni hazánkat.
A tervezett világkiállításra érkező nyugatiaktól? Avagy a nyugati
adósságok hitelezőitől?
Sajnos egyelőre úgy tűnik, Magyarországnak csak szövetségeseivel
van baja. Erdély, Bős-Nagymaros, vagy éppen a KGST példáját
sorolhatnánk.+++
1989. április 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|