Rendszerváltás és az MTI

	Bibó István Emlékbizottság
(Molnár Máté) München, 1989. február 28. (SZER, Magyar híradó). - Hétfőn este Szegeden nyilvánosság elé lépett az ősszel alakított Bibó István Emlékbizottság. Az öntevékeny csoportok és diáklapok képviselőiből alakult bizottság elnöke, Delavics István történész mutatta be a mintegy 300 érdeklődőnek az emlékbizottság védnökeit: ifjú Bibó Istvánt, Ilia Mihályt és Vásárhelyi Miklóst, továbbá Bibó hagyatékának egyik sajtó alá rendezőjét, Szilágyi Sándort. A bizottság Bibó István halálának 10. évfordulóján - május 10-én - emlékművet állít a szegedi egyetem egykori professzorának az egyetem főépületében. Május 11-én és 12-én pedig Nemzet és demokrácia címmel konferenciát rendez tiszteletére. Az est kezdetén Ilia Mihály a Bibó-család szegedi éveiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az idősebb Bibó István az Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója nélkül nem alakulhatott volna ki a magyar társadalomtudományok egyik legfontosabb csoportja. Hiszen ő gyűjtötte össze azokat a német és angol tudományos műveket, amelyekből fia és kortársai tanultak. Vásárhelyi Miklós - a Nagy Imre-kormány egykori sajtófőnöke - visszaemlékezett az 1945 végén tartott vitára, ahol Lukács György és Révai József támadták Bibót a Magyar demokrácia válsága című tanulmányáért. És ahol ő - mint mondta - először érezte magát rosszul a hívő kommunista bőrében. Később hívőből újra gondolkodó lett. Ennek következtében hosszabb időt tölthetett Bibó Istvánnal együtt a váci börtönben. Szilágyi Sándor Bibónak még a háború alatt írt befejezetlen könyvéről beszélt, amelyben először tárgyalt - a háború után várható helyzetről gondolkodva - azt a problémát, hogy a legtöbb nem demokratikus rendszerből demokráciát csinálni jött. E kérdés láthatóan 1989-ben is aktuális. Ifjú Bibó István édesapja életének azon időszakaira emlékezett, amikor hallgatásra ítélve, illetve az 1960-as évektől - a hazug konszolidáció miatt - önként is visszahúzódva, a mindennapok gondjaival kellett foglalkoznia, és csak rövid, vázlatos tanulmányokat írt. Elmondta továbbá, hogy a két évvel ezelőtt megjelent háromkötetes válogatáshoz - amit nem ő szerkesztett - most állítja össze a negyedik, kiegészítő kötetet. Ha az 1990-ben megjelenik, akkor végre magyarországi kiadásban is olvasható lesz Bibó István minden fontos írása. Az est végén Szilágyi Sándor - a független csoportok március 15- ikét előkészítő bizottságának tagja - felolvasta azt a közleményt, melyben kifejtik: a tévé tervezett szimbolikus lefoglalása csak Petőfi híres, sajtószabadságot teremtő gesztusának - amikor rátette kezét a Landerer-nyomda egyik gépére - ünnepi felidézése, nem pedig erőszakos akció, amelynek Fejti György és mások igyekeznek feltüntetni. Ezt a nyilatkozatot vasárnap eljuttatták az MTI-hez, de eddig még sehol sem jelent meg. +++ 1989. február 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »