 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nézeteltérések az MSZMP-n belül
|
München, 1989. február 2. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
nyugat-német Frankfurter Rundschau vastagbetűkkel jelenti az MSZMP
Központi Bizottságának összehívását. A bécsi Die Presse ezzel
kapcsolatban részletes elemzést közöl a helyzet alakulásáról, de
mielőtt rátérnénk erre, érdemes elmondanunk, hogy a svájci Neue
Zürcher Zeitung idézi Grósz Károly pártfőtitkárt is, aki davosi
látogatása alkalmából kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy az
1990-es választásokon már több párt jelöltjei indulhatnak. Az
említett Presse cikket bécsi munkatársunk, Hanák Tibor ismerteti:
- A párton kívüli Die Presse Melyik felkelés? című kommentárjában
foglalkozik az MSZMP vezetőségén belül, 1956 megítélésével
kapcsolatban keletkezett viszállyal. Nyomban az első mondatban
kijelenti, hogy ez a viszály nem végződhet másképp, mint Berecz
János, egykori főideológus lemondásával.
- Hogy miért? - kérdezi a kommentár. - Vajon miért kellene távoznia
annak az ideológusnak, aki még az 1956-os forradalom 30.
évfordulóján is kitartott amellett, hogy annak idején
ellenforradalom, nem pedig népfelkelés történt? - A kérdésre a
következőképp válaszol a Die Presse:
- Azért kell Berecznek távoznia, mert annak a Kádár-érának, amely
1956-ban a Vörös Hadseregtől kapta a hatalmat, egyszer véget kell
érnie. A gazdasági reformok felgyorsulásával, a demokratizálási
intézkedésekkel már sok minden történt ebben az irányban, de újabb
megterheléseket - olyan drágításokat, mint legutóbb - csak akkor
lehet a nép nyakába akasztani, ha a vezetés eszmei téren tesz
engedményeket.
Berecz riválisa 1956-ot felkelésnek nevezte, s éppen ő. A február
10-ikére kitűzött pártgyűlés kérdésének voltaképp így kell
hangzania: Berecz vagy Pozsgay? - mert ha nép körében az egyetlen
kedvelt kommunista vezetőt karrierje során immár másodszor is a
süllyesztőben tüntetik el, az reformellenes lépés, kiszámíthatatlan
következményekkel járna. Jobb tehát úgy fogalmazni, hogy inkább
kereszteljük át az ellenforradalmat népfelkeléssé, minthogy
megkockáztassuk a nép felkelését.
Azt, hogy ők most vitatkoznak a Kossuth címer koronával, vagy
korona nélkül való bevezetéséről, a Die Presse kommentárja szerint
ebben az összefüggésben kell nézni: minél hazafiasabbnak mutatkozik
ugyanis a vezetés, annál inkább el tudja adni a szükséges gazdasági
intézkedéseit. Ilyen egyszerű ez manapság Magyarországon. A
szorongatott pártfigurával születik meg a változás még az ideológia
terén is - fejezi be kommentárját a Die Presse. +++
1989. február 2., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|