Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 27.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Balkantourist közleménye

"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:

A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése

"a Szabad Európa Rádió kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi, világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így van ez. "

Válasz a hallgatóknak

(Sík Mária)
München, 1989. január 1. (SZER, Hallgatók fóruma) - A telefonhívások,
levelek többségéből aggodalom, a kilátástalanság érzése csendül ki, hogy ne
mondjam, keserűség. Egy dunántúli kisvárosból írja meg egy tanárnő férje
kálváriáját. Édesapját az 50-es években tették tönkre, mert kulák volt.
    
    Édesanyja egyedül nevelte fel négy gyermekét:
- Míg a férjem az egyetemet befejezte, ő is meghalt. Két nincstelen, de
tele ambícióval kötött házasságot. Dolgoztunk tisztességgel, de még 10 évi
házasság után is - egy gyermekkel - csak úgy tudtunk lakást venni, hogy
férjem megunta a nincstelenséget, és vállalkozó lett.
    
    - És ekkor kezdődött az igazi kálvária: a tanárnő hosszú, öt és féloldalas
    
levelében minden mozzanatát leírja. A szakadatlan munkát, az adóterheket és
főleg zaklatásokat egészen a teljes anyagi és fizikai összeomlásig:
- A férjem mindig azon volt és van is, hogy tisztességesen dolgozzon,
mindenkit kifizessen. Mindig azt mondja, hogy nyugodtan akar aludni, nem
csal, nem lop. A férjem dolgozik, de az örökös zaklatás, bizonytalanság már
kikezdte az amúgy is labilis egészségi állapotát. Allergiás és lassan
asztmás is, mert sem ideje, sem pénze nincs rá, hogy gyógyíttassa magát,
vagy egy kicsit pihenjen.
    
    - Segítséget remélve fejezi be hozzánk írt levelét a tanárnő. A jogorvoslás
    
a hazai bíróságok dolga, és azé a törvényhozásé, amely lehetővé teszi a
magánvállalkozók védelmét. Az ország súlyos gazdasági helyzete megkívánná,
hogy támogassák és ne terheljék, zaklassák azt, aki önmagát kizsákmányolva
dolgozik.
    
    A gazdasági helyzet romlása az anyagi terhek növekedése azonban nemcsak a
vállalkozókat, hanem az egész lakosságot foglalkoztatja. A kiútkeresés
azonban tévútra is terelhet:
- Vadász Jánost kérem, beszéljen arról, mit mulasztott a
Grósz-kormány azzal, hogy eddig 10 milliárd schillinget és sok-sok
valutát engedett kivinni az országból, ezzel pár száz kereskedőből
milliomost csinált. Ha ezt az állam saját kezelésben szedi be,
mennyi haszonra tehetett volna szert? Beszéljen erről Vadász úr,
mennyit tudott volna az állam kifizetni az adósságából?
    
    Szolgálati használatra
Ezt a kérdést három hete a Figyelő című hetilap is feltette, azzal a
címmel, hogy Miért nincs Máriahilfer Strasse Budapesten? Tehát, hogy miért
nem hoznak létre a fővárosban, sőt az egész országban egy valutás
bolthálózatot, ahol magyarok dollárért, márkáért, schillingért megvehetnék
mindazt, amit Bécsben kellett megvenniük?
    
    Azt hiszem, hogy nem ennyire egyszerű a dolog. Egy valutás bolthálózat nem
    
pótolja Bécset, legfeljebb egy mesterséges, kezdetleges utánzata lehet
mindannak, amit ott kínálnak. Továbbá a magyarok azért is vásárolnak
Bécsben, hogy beszerezzenek hazai hiánycikkeket. Tehát ha lenne ilyen
valutás bolthálózat, az amúgy is elenyésző mennyiségű hiánycikkek zöme is a
valutás boltokba vándorolna, a hiány tehát fokozódnék. Legjobb esetben is
az lenne a helyzet, hogy a Bécsben elköltött valuta kis hányada csapódnék
le ebben a hálózatban. A többit továbbra is kint költenék el.
    
    Szerintem a legfontosabb mégis az, hogy semmi ok nincs feltételezni azt,
hogy ha ez a kis valutahányad az állam kezébe kerülne, akkor ezt az
adósságok törlesztésére fordítanák. Azt hiszem, ez az összeg egyszerűen
szétfolyna az állam kezéből sokezer csatornába, mint ahogy értelmetlenül
szétfolyt a sok milliárd dollár is, amelyet az évek során az állam
kölcsönkért és felvett.
    
    Ez az állam következetesen bebizonyította, hogy nem tud, nem képes
ésszerűen gazdálkodni sem valutával, sem forinttal. Az adósságokat csak egy
piacgazdaság képes törleszteni, viselni. Egy piacgazdaság, ahol létrejönnek
a jövedelem gyarapításának a megbízható bázisai.
    
    - A romániai állapotok, az erdélyi kisebbség helyzete ugyancsak az egész
ország közvéleményét foglalkoztató téma. A tehetetlenség érzése diktálhatta
telefonálónknak a következő gondolatot:
- Én nagyon sajnálom ezeket a román embereket. Ha az oroszok 1968-ban
rákényszerítették a magyarokat arra, hogy segítsenek a cseheknél rendet
csinálni, akkor most miért nem gyakorolnak újabb kényszert annak érdekében,
hogy a románoknál csináljanak rendet, mert, ami ott van tényleg tűrhetetlen
állapot.
    
    (folyt.)


1989. január 1., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.

- Pécsi Vilmosé a szó:
- A románokat mi is sajnáljuk, de még jobban a romániai, erdélyi
magyarokat, akik a társadalmi és kisebbségi elnyomás kettős járma alatt
szenvednek. 1968-ban, a brezsnyevi neosztálinizmus idején egészen más volt
a helyzet, mint most. Csehszlovákiában a Brezsnyev-doktrina politikai-
ideológiai indokolásával kellett bevonulniuk a szovjet csapatok mellett a
többi kelet-európai hadseregeknek.
    
    A stratégiai ok közismert, elég a térképre nézni. A Brezsnyev-doktrina
értelmében az egész szocialista tábor kerül veszélybe, ha akár egyetlen
országban veszélyeztetik az úgynevezett szocialista vívmányokat.
    
    Bukarestben akkor is sztálinizmus volt, nem tetszett a prágai tavasz.
    
    Ceausescu a román függetlenséget akarta fitogtatni, ezért nem vonultak be a
    
románok, mint például a magyarok. Ceausescu nemet mert mondani. Kádár nem
mert, mert állítólag nem akarta veszélyeztetni az akkor kezdődő új
gazdasági mechanizmust. Ma már nincs meg a szovjet tábor akkori, még
monolitikus egysége.
    
    A tömb országai különböző mértékben függetlenebbek Moszkvától. A Kremlnek
éppen elég belső baja van, jóval nagyobbak, mint Románia és Ceausescu.
    
    Romániában szocializmus van, és a Kreml eddig mindig csak a liberalizálódás
    
ellen emelt kifogást, a dogmatikus szocializmus ellen nem - habár a
Ceausescu-rezsim biztosan nem tetszik Gorbacsovnak. De Románia nem akar,
nem is tudna kiválni a szovjet tömbből: nem határos nyugati országgal.
    
    Gorbacsov bizonyára nem örül a román-magyar ellentéteknek, általában a
táboron belüli ellentéteknek, Ceausescu brutális magyarellenes, elnyomó
politikájának, de nem akar egyik vagy másik oldal mellé állni, ahogyan ezt
már többször kifejtették Moszkvában. Moszkva nem léphet fel a magyar
kisebbségek érdekében, mert ő maga is elnyomja a saját kisebbségeit, többek
közt a moldvai románokat.
    
    A kisebbségi kérdés tehát nagyon kényes téma a szovjet vezetők számára. Nem
    
igen közvetíthetnek, még kevésbé léphetnek fel erővel, de hát erre nem is
gondolnak.
    
    1968-ban Csehszlovákiában elsőrendű szovjet katonai, politikai érdekeket
láttak veszélyeztetve, most Romániában erről nincsen szó. Tény az, hogy az
erdélyi magyar kisebbség kérdésében Nyugaton jóval nagyobb megértés
mutatkozik, mint a Szovjetunióban és a testvéri szocialista országokban.
    
    - A pluralizmus még nagyon is gyenge csírája a legnagyobb ígéret
Magyarországon, de vadhajtásai félelmet is ébresztenek:
- Mi az önök véleménye a nemrég alakult Münnich Ferenc mozgalomról, illetve
egyesületről?
    
    - Erdős Gábor válaszát olvassuk fel:
- Rádiónknak több feladata van. Ezek közül talán a legfontosabb a
magyarországi pluralizmus ösztönzése. A Münnich Ferenc Társaságot tehát
magunknak is köszönhetjük, amennyiben azzal hízelgünk magunknak, hogy a
magyarországi pluralizmus kibontakozásában a Szabad Európa Rádió is
szerepet játszott, és amennyiben vállaljuk, hogy a pluralizmus során nem
éppen hízelgő vélemények is elhangzanak.
    
    Vállaljuk. A demokrácia - szemben a diktatúrával - a vélemények, irányzatok
    
sokféleségét teszi lehetővé. Sokan éppen ezért aggódnak is a
demokráciákért, és aggasztó jelek bizony akadnak.
    
    A demokráciában az antidemokratikus hangok is megszólalhatnak, sőt fórumot
    
is kaphatnak. Franciaországban, Dániában és Izraelben antidemokratikus
elveket valló pártok kerültek be a parlamentbe. Izraelben az
alkotmánybíróság végül is kiszórta a Kahaneékat a demokrácia
intézményrendszeréből. Az előbbi két országban azonban egyelőre ez nem
történt meg, igaz, az ottani társadalmak reakciójából ítélve úgy tűnik,
előbb-utóbb a Francia Nemzeti Front és a dán Haladás Párt is eléri a
megérdemelt szemétkosarat.
    
    Ami a Münnich Ferenc Társaságot illeti, a kérdés az: vajon elsősorban
indulatokra épülő programjuk eredendően antidemokratikus-e vagy sem?
    
    Valóban fegyveres rendcsinálás útján kívánják-e megoldani a magyar
társadalom problémáit - ahogy az talán nem véletlenül elterjedt róluk -,
vagy igazat beszélt a társaság nyilatkozó szóvivője?
    
    Talán még ők maguk sem döntötték el. Utóbbi esetben, ha egyszer majd
kialakítják konkrét programjukat, elvben még ők is hozzájárulhatnak a
demokratikus kibontakozás folyamatához - vak tyúk is talál szemet! Az
előbbi esetben viszont, és félek, hogy erről van szó, még komoly veszélyt
jelenthetnek egyszer. Még akkor is, ha egyelőre inkább csak nevetségesek.
    
    - Élesebb gondolati kanyart véve ugyan, de úgy vélem, ide kívánkozik a
következő telefonhívás is:
- A karácsony váltotta ki belőlem ezt a telefonhívást, ugyanis már régóta
feszül bennem ez a probléma, hogy mindenféle diktatúrával szemben
ellenszenvet érzek. Különösen az egyháznak kétezer éve Jézus Krisztus
nevében gyakorolt szellemi, ideológiai kulturális diktatúrájával szemben,
ami miatt nekem most karácsonyt kell ünnepelni. És én tiltakozom: nem
vagyok hajlandó imádni palesztinai zsidót sem, s nem vagyok hajlandó imádni
Buddhát, Mohamedet, de Sztálint, Marxot vagy Rákosit, vagy korunk
diktátorait sem vagyok hajlandó ünnepelni.
    
    - Attól eltekintve, hogy összetéveszti hallgatónk a szezont a
fazonnal - ahogy azt régebben mondtuk -, vagy az allegóriát a
filagóriával, csak egy tanácsot adhatok: ne ünnepeljen, senki sem
kényszeríti rá.
    
    (folyt.)


1989. január 1., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.

- Bővebb választ érdemel, mert tárgyilagosabb témát vet fel
"Váltömő Rihárd" jeligével telefonáló hallgatónk: Mindszenty bíboros
az 1956-os forradalom alatt elmondott beszédével kapcsolatban
megjegyzi, hogy ő akkor 24 éves volt, és jól emlékszik, hogy milyen
döbbenten hallgatta. Mindszenty csak állami és politikai dolgokról
és tulajdonviszonyokról beszélt. Ez szerinte nem tartozik egy
főpapra, ez nem papi feladat. Ha személyes sorsa miatt tisztelte is
Mindszentyt, az a beszéd számára, sokunk számára - mondja - aggasztó
volt. Az oroszok nyilván a bíboros beszéde nélkül is leverték volna
a forradalmat, de azért a későbbi propagandához jó érveket
szolgáltatott.
    
    A másik, Frank atyához intézett megjegyzése - és ezt tartja fontosabbnak -,
    
hogy egyházi hírek címén miért csak, illetve túlnyomó többségben a
katolikus egyház hírei szerepelnek.
    
    - Nincs szándékomban hallgatónkkal vitába szállni. Talán jól
tenné, ha elolvasná Mindszenty bíboros beszédének szövegét 32 év
után újra. Meg fogja látni, milyen bölcs és prófétai. Abban
hallgatónk mindenesetre téved, hogy az állam, a társadalom és a
politika elvi kérdései nem tartoznak egy főpapra. Melegen ajánlom,
foglalkozzék egy kicsit a keresztény társadalomtudománnyal, és
tanulmányozza a pápák szociális körleveleit. A Mindszety
emlékiratokat egyébként a máriacelli Mindszenty Múzeumban
zsebkiadásban 21 schillingért meg lehet szerezni.
    
    Ami az egyházi híreket illeti, kérem figyelje rendszeresen ezt az új adást,
    
és akkor fel fog tűnni, hogy az nemcsak katolikus híreket tartalmaz, hanem
tudatosan, és következetesen protestáns és ortodox híranyagot is. Sajnos,
nem mindig sikerül ilyen hírekhez hozzájutni, mert a protestáns
hírügynökségek rendszerint csak helyi érdekű híreket közölnek. Ennek oka a
protestáns egyházak szerkezeti felépítésében keresendő, mely demokratikus,
pluralisztikus, és ennélfogva - az Egyházak Világtanácsát, és egyes
egyházak központi tanácsát leszámítva - nincs is igazi központi szervük.
    
    Jókívánságait hálásan köszönöm.
    
    
- Következő hallgatónk - nem mondta, honnan telefonált - nagyon
elégedetlen Franciaországgal. Fél is sorolja, hogy miért:
- Kérem, Franciaország szerepe Trianonnal, Magyarországgal kapcsolatban -
ez a kérdésem; továbbá az, hogy Kádár Jánost díszszemlével fogadták, hogyan
egyeztethető ez össze azzal, hogy Nagy Imrének díszsírhelyet állítottak.
    
    Továbbá: nem tetszik, hogy a II. világháborúban Franciaországnak el kellett
    
süllyesztenie hadihajó állományát, nem tetszik, hogy Franciaország
szimpatizál Romániával, és miért nem Magyarországgal? Nem tetszik, hogy
Franciaország a rádióadást több év óta Magyarország irányába megszüntette.
    
    Továbbá: Franciaország a NATO-ból is kilép. - Ezek a dolgok nekem
Franciaországgal kapcsolatban nem tetszenek.
    
    - Párizsi munkatársunk, Nyitria János pontról-pontra válaszol a kérdés-
sorozatra:
1.) A Párizs környéki békék - így a trianoni is - nem tartották be Wilson
amerikai elnök előzetes békepontjait. Így a győztesek, főként a franciák
diktáltak a veszteseknek, és ezt ma már a franciák is nagy hibának
tekintik. De akkor Franciaország, a vele szövetséges Szerbia, az előzetes
külön békéje ellenére szövetségesnek tekintett Románia és az önállósággal
nem rendelkezett Csehország kívánságait elégítette ki, annál is inkább,
hogy az így kialakuló úgynevezett "kisantant" államcsoportot - mint utóbb
kitűnt, nagyon is tévesen -, Franciaország megfelelő erőnek ítélte akár
Németországgal, akár a Szovjetunióval szemben.
    
    2.) Kádárt 1978-ban és 1984-ben, tehát Brezsnyev és Csernyenko idején
egyáltalában nem megfeledkezve teljes mértékben elítélt szerepéről az 1956-
os forradalom eltiprásában -, mint akármennyire fonák is a kifejezés - a
viszonylag legliberálisabb kommunista ország, varsói paktum-tag vezetőjét
fogadták hivatalosan itt, Franciaországban.
    
    3.) A Toulonban állomásozott francia hadiflottát 1942-ben azért
süllyesztették el, hogy ne kerüljön a nácik kezébe. Természetesen helyesebb
lett volna, ha csatlakozik - megpróbál csatlakozni - az angolszász
szövetségesekhez, amelyeknek oldalán De Gaulle szabad Franciaország-
mozgalma küzdött.
    
    4.) A románt, a franciát latin nyelvnek, tehát rokon nyelvnek tekintik.
    
    Románia számára Franciaország hagyományosan - hogy úgy mondjam - a "nagy
testvér". Elég sok a román származású kiváló francia értelmiségi is. A
rokonszenv persze jelenleg távolról sem Ceauescunak szól, viszont a
szenvedő román népnek, s a még inkább szenvedő erdélyi magyar kisebbségnek
igen. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia miatt - azt lehet mondani -
az 1867-es kiegyezéssel vesztette el, és - hála az 1956-os forradalomnak -,
kezdte visszanyerni Franciaország rokonszenvét.
    
    5.) 1975-ben takarékossági okokból az összes - leegyszerűsítve -kelet-
európai rádióadást megszüntették. Később helyreállították az orosz, a
lengyel és a román adást. A többire, így a magyarra mindeddig még nem
került sor.
    
    6.) Franciaország 1966-ban az integrált NATO-parancsnokságból vált ki, de
változatlanul tagja magának az Atlanti Szövetségnek, s e sajátos helyzet
nem ártalmas. Ellenkezőleg, Franciaország élenjáró szerepet vitt a
nyugatiak győzelmével végződött eurorakéták körüli politikai csatában a
Szovjetunióval szemben. +++


1989. január 1., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD