 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A hét kérdése: mi veszélyezteti a spanyol-kubai kapcsolatokat?
|
1990. július 27. péntek (MTI-Panoráma) - Szegény embert az
ág is húzza - gondolhatja teljes joggal a kubai vezetés. Nem elég,
hogy a kelet-európai volt szocialista államok látványosan hátat
fordítottak a karibi szigetországnak, nem elég, hogy gondok vannak a
szovjet támogatással, most annak a veszélye is fennáll, hogy
megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok Spanyolországgal, az egyetlen
olyan nyugati állammal, amely ezidáig mindig kitartott Kuba mellett.
A Madriddal való összeveszés azért is lenne rendkivül kényelmetlen
Havanna számára, mert Latin-Amerika spanyol nyelvű államai a
történelmi anyaországot látják Spanyolországban, s ennek megfelelő
különleges viszonyt tartanak fent Madriddal.
Fidel Castro kubai államfő a Moncada-laktanya elleni ostrom 37.
évfordulója alkalmából rendezett nagygyülésen moondott beszédében
figyelmeztette honfitársait e kényelmetlen fejlemény lehetőségére. A
kubai-spanyol vita kirobbanásának közvetlen oka az a 18 ember, aki
az elmúlt napokban Spanyolország havannai nagykövetségén kért - és
kapoott - menedéket. A menekültek feltünésének nem örült igazán
Madrid sem, de amikor a kubai hatóságok a kubaiak beszökésének
megakadályozásakor megsértették a követség területen kivüli
státuszát, a spanyol vezetés azonnal bejelentette, hogy szünetelteti
a Kubával kötött gazdasági együttmüködési programok végrehajtását.
A követségi incidensre mindkét fél túlzottan reagált. Ezt az
magyarázza, hogy már korábban feszültség támadt a két ország között.
A kubai vezetés a hagyományos gazdasági kapcsolatok összeomlása
után a súlyos gazdasági helyzetből való kilábalás igéretes útjának
gondolta azt, hogy kihasználva a szigetország természeti adottságait
fokozott ütemben fejleszti a turizmust. Havanna szeretné, hogy
1995-re a jelenleginél ötször több, mintegy 1,5 millió külföldi
keresse fel Kubát. Az ambiciózus program egyik kulcseleme az, hogy
teljesen új üdülőparadicsomokat akarnak kiépíteni a sziget környékén
lévő csoodálatos szépségű korallokon. Itt a nyugati turista megkapna
mindent, amire vágyik, ráadásul a kubaiakat sem fenyegetné az
ideoológiai fertőzés veszélye, mivel az alkalmazottakon kivül más
helybéli a korallokra nem teheti be a lábát.
Madrid sokáig késznek mutatkozott arra, hogy részt vesz a kubai
tervek finanszirozásában. Egészen addig, amíg az Egyesült Államok
nyíltan Spanyolország tudomására hozta, hogy az amerikai-spanyol
gazdasági kapcslatokban támadhatnak nehézségek, ha nem áll el a
kubai üzlettől. A fenyegetés hatásos volt, a spanyol kormány
visszalépett. Havanna valójában ezt az árulást nem tudja
megbocsátani Madridnak.+++
Gózon istván (MTI-Panoráma)
1990. július 27., péntek 12:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|