Rendszerváltás és az MTI

	Duna-gate
--------- Washington, 1990. július 26. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Kedves hallgatóink, most átadjuk a szót Szénási Sándor budapesti tudósítónknak: - Bíróság elé állítják a Duna-gate egykori szereplőit, közöttük Végvári József őrnagyot is, a Belügyminisztérium hírhedt III/3-as csoportfőnökségének munkatársát, aki elsősorban a zenei élet titkosszolgálati megfigyelésével foglalkozott. Ám a politikai változások hatására a nyilvánosság elé lépett és a Fidesz, illetve az SZDSZ védelme alatt a Fekete Doboz nevű független video-folyóirat munkatársai előtt vallomást tett. Elmondta, hogy a belügy hogyan épült be az ellenzékbe, hogy a Német-kormány, sőt az MSZP vezetői, közöttük Nyers Rezső, Pozsgay, Horn Gyula hogyan kapták kézhez a titkos jelentéseket, amelyek alapján könyebben tárgyalhattak az akkor még létező Ellenzéki Kerekasztallal. Végvári őrnagy színre lépése akkor figurákat borított a sakkmezőn, le kellett mondania a III/3-as csoport főnökének, később magának a belügyminiszternek is. És akkor történt, hogy Pozsgay Imre hitele súlyosan megrendült. Az őrnagy azokban a napokban bújkált, egykori kollégái ugyanis súlyosan megfenyegették, életére törtek, árulónak nevezték, amiért kiadta őket, és amiért a videosókat becsempészte a belügy épületébe, hogy megmutassa nekik, milyen iratanyag megsemmisítésére készül a hatalom, hogy működésének áruló nyomait elrejtse. Ismeretes, hogy akkoriban, tehát az év elején még az akkor uralkodó MSZP és a belügy is iratok tonnáinak százait égettette el. Végvári Józsefet akkor az ügyészség vonta felelősségre a szolgálati kötelmek megsértése miatt, és enyhe büntetést kapott a nyilvánvaló politikai döntés következtében. Nem lehetett ugyanis azt az embert börtönbe zárrni, aki ilyen mértékben járult hozzá a pártállam leleplezéséhez és belügyi vonalon a szétveréséhez. (folyt.) 1990. július 26., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Duna-gate - 1. folyt.
Végvári őrnaggyal akkor magam is találkoztam egy illegális lakáson, ahol a Fidesz egyik embere, egy lány vigyázott rá. Az őrnagy akkor elmondta nekem, ő nem elégszik meg a csoportfőnök megbuktatásával, azt akarja elérni, hogy a belügyminiszter is lemondjon - ez végül is megtörtént. Ám még ennél is többre tört, az egész kormány bukását óhajtotta, amelyet - mondta ő - komoly dokumentumok segítségével ér majd el. Nos, végül is az sosem derült ki, milyen dokumentumokat rejtett el, és hol, illetve, hogy ezeknek milyen hatása lett, vagy lehetett volna; a tavaszi választások ezt a kérdést megoldották. Ám nem kevésbé érthetetlen, hogy Végvári ügyét most miért veszik elő. A Katonai Főügyészség főosztályvezetője szerint erre azért van szükség, hogy a Duna-gate ügy befejezésére jogi indokok alapján kerüljön sor, tehát bíróság előtt, amelyre odakerül majd két volt még belügyminisztériumi vezető dr. Horváth József és Pallagi Ferenc is. A per lefolytatásáról a legfőbb ügyész intézkedett a nyilatkozatok szerint politikai áramlatoktól függetlenül, kizárólag szakmai indokok alapján. A legfőbb ügyész úgy véli, hogy a különleges titkosszolgálati eszközök akkori alkalmazása olyan bűncselekmény, amelynek veszélyessége a társadalomra nem csökkent olyan mértékben, hogy a büntetés kiszabása elkerülhető lenne. Ez a mondat első hallásra azt jelenti, hogy a Belügyminisztériumon belül ma is léteznek olyan áramlatok, amelyek tehát komoly veszélyt jelenthetnek, ilyen módon tehát egyszerű óvintézkedésről vagy éppen precedens-teremtésről lenne szó, amellyel az új rendszert védik. Mások szerint azonban a pernek mégiscsak van politikai éle is, de egyelőre itt az átláthatatlan ki, vagy mi ellen. (folyt.) 1990. július 26., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Duna-gate - 2. folyt.
Komoly hírforrások máig azon erősködnek, hogy az MSZP mai vezetőinek kezében vannak olyan listák, amelyek besúgók neveit tartalmazzák és a besúgók között állítólag ismert és tisztelt emberek vannak. A per ténye és az utóbbi híresztelés között azonban csak akkor jöhet létre kapcsolat - politikai értelemben is -, ha a bíróság előtt a vádlottak terhelő nyilatkozatot tesznek az MSZP vezetőire, bizonyítván, hogy a lehallgatások és besúgások tudtukkal, sőt ösztönzésükre történtek. Továbblépve: felteszik a kérdést, mindez összefügghet-e a népszavazás szocialista kezdeményezésével, amely ha sikerül megerősítheti az MSZP tekintélyét, azt a tekintélyt, amelyet viszont egy ilyen per csak leronthat. Mindez a találgatások világába tartozik, fölösleges folytatni, illetve lehet, de csak azután, ha a per elkezdődik. +++ 1990. július 26., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »