Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 27.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Balkantourist közleménye

"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:

A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése

"a Szabad Európa Rádió kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi, világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így van ez. "

Bethlen István londoni sajtóértekezlete (1.rész)

Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. július 16. hétfő (MTI-tud) - A brit tőkerészvétel a magyar gazdaságban alacsonyabb, mint a svájci - állapította meg hétfőn Londonban tartott sajtóértekezletén Bethlen István országgyűlési képviselő, a parlament privatizációs, gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke. A Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja a brit és a nemzetközi sajtó képviselőinek adott tájékoztatójában nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kommunista rendszertől örökölt súlyos adósággal és rendkívül nehéz gazdasági problémákkal a fiatal magyar demokrácia csak külföldi segítséggel és igen jelentős arányú nyugati tőkebekapcsolódással tud megbirkózni.


Bevezetőben rámutatott, hogy Magyarország a legkedvezőbb
feltételeket nyújtja a külföldi beruházóknak és a szabad
választásokból kikerült demokratikus intézményrendszere most már
nemcsak gazdasági, hanem a hosszú távú beruházásokhoz nélkülözhetetlen
politikai biztosítékkal is szolgálhat a külföldi befektetőknek.
Kiemelte: a mai magyar politikai közélet egyedülálló abban a
tekintetben, hogy az Országgyűlés hat demokratikus pártja - az MSZP-t
is beleértve - egyetért a gazdaság- és pénzpolitika két
alapkérdésében, nevezetesen abban, hogy az országnak gazdasági
újjászületéséhez szabad, jól működő piacgazdaságra és átfogó
privatizációs program végrehajtására van szüksége.

    Az MTI londoni tudósítójanak kérdésére válaszolva megerősítette,
hogy a külföldi tőkerészvétel aránya a magyar iparban még nem éri el
az egy százalékot sem és a brit részesedés - mint hangsúlyozta -
,,sajnos ennek is csak töredéke, alacsonyabb, mint Svájc részaránya,,.
Örömét fejezte ki, hogy Németország, Japán, Ausztria, Dél-Korea és
Svédország részéről igen jelentős az érdeklődés. Hangsúlyozta: a
magyar kormány az eddiginél lényegesen nagyobb arányú bekapcsolódást
remél Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól is.

    Arra a kérdésre, hogy mi véleménye a közép-európai német befolyás
növekedéséről (ami egy most nyilvánosságra került bizalmas dokumentum
szerint erősen aggasztja a brit kormányköröket), Bethlen István így
válaszolt: (folyt.)



1990. július 16., hétfő 19:02


Vissza »


Bethlen István londoni sajtóértekezlete (2. rész)


- Tudom, hogy ez a kérdés erős érzelmeket vált ki
Nagy-Britanniában, s nem lenne ildomos ennek brit megítéléséről
nyilatkoznom. Magyar nézőpontból mi nagyon örülünk, hogy
hozzájárulhattunk a német egyesítés előmozdításához. Nekünk nincs
problémánk Németorszáágal és a német befolyással. Úgy gondoljuk, hogy
az egyesülő Németország NATO-tagsága a legjobb megoldás Európa
biztonsága szempontjából. Számunkra elképzelhetetlen, hogy az Európai
Közösségek szerves részét alkotó Németország uralkodhatna Európán,
akár gazdasági, akár politikai tekintetben. Ami bennünket illet,
hálásak vagyunk Németországnak az általa nyújtott nagyon jelentős és
gyors segítségért. Örülünk az erőteljes német beruházási részvételnek
és még többet szeretnénk belőle. Ami pedig a gazdasági befolyás
ellensúlyozását illeti, ennek a legjobb és kölcsönösen hasznos módja
az lenne, ha más nyugat-európai országok, köztük Nagy-Britannia, az
eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódna a közép-európai gazdasági
újjáépítésbe.

    Douglas Hurd brit külügyminiszter vasárnapi tv-nyilatkozatával
kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Bethlen István kifejtette,
hogy ami az EGK-tagságra való ,,teljes alkalmasságot,, illeti, talán
nem volt száz százalékig reális az a remény, hogy Magyarország
csatlakozására már 1992-ben sor kerülhet. ,,Ámde - hangsúlyozta -
teljesen reálisnak tartjuk, hogy ez legkésőbb 1995-ig megvalósulhat.
Meggyőződésünk szerint teljes alkalmasságunk nem lesz kétségbevonható:
működő demokráciánk van, erős kormánnyal, amely erős ellenzék
ellenőrzése alatt tevékenykedik... Magyarország minden fenntartás
nélkül elfogadja az EGK működési szabályait, és teljes értékű
partnerként kíván résztvenni Európa egyesítésében,,.

    - Ami Magyarország esetleges NATO-tagságát illeti, ez a kérdés
nincs napirenden. Jelenleg a legfontosabb kérdés a szovjet csapatok
távozása határidőn belül. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szovjet
csapatok távozása után kölcsönösen nagyon hasznos új politikai és
gazdasági kapcsolatok fognak kialakulni a Szovjetunióval. Mi nemcsak a
Nyugat felé orientálódunk, fontosak számunkra a jó gazdasági
kapcsolatok a Szovjetunióval is.

    A brit külügyminiszternek egy kelet-közép-európai országokból álló
,,el nem kötelezett semleges zónára,, vonatkozó megjegyzésére
reagálva, a magyar politikus kijelentette: (folyt.)



1990. július 16., hétfő 19:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bethlen István londoni sajtóértekezlete (3.rész)


- A NATO-tagság kérdésében az igen vagy nem problémája
Magyarország számára csak a szovjet csapatok távozása után vetődik
fel, talán két év múlva. Nem örülünk túlságosan egy új cordon
sanitaire (védőövezet) gondolatának. Még nagyon jól emlékszünk az első
világháború utáni békerendezésnek arra az elképzelésére, hogy a
kisantant egyes államaiból ,,védőövezetet,, alkossanak Oroszország és
Németország között. Emlékszünk a második világháborúhoz vezető
következményekre is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy új cordon
sanitaire hasznos lenne Európa biztonságára nézve.+++



1990. július 16., hétfő 19:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD