 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A második forduló 4.
|
Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát
csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni
választókerületei 1/4-ében jelöltet tudott indítani. Akadályozza a
kispártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt
állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát
tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlmentből az a
szabály, hogy a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék
szavazatot nem kapott, az nem juthat képviselethez a megyei és az
országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt és a kis pártoknak
kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az
aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az
abszolút többséget követelő egyéni választókerületi rendszer is.
alc. Az egypártrendszer következménye
Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a
parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt
jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami
adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a
szétaprózódottság következménye annak az egypártrendszerű
struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések
integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű
POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁG A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGTELEN ÁLLAPOTÁRA UTAL.
Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás
elképzelhetetlen.
Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő
parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan
lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet
kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a
kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti
kétségessé. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A VILÁGON MINDENÜTT AZ
INTEGRÁCIÓ, A POLITIKAI MOZGALMAK KONCENTRÁLÓDÁSÁT HOZZA ÉS EZ A
KONCENTRÁLÓDÁS A NAGYOBB POLITIKAI MOZGALMAKNAK KEDVEZ. Ma, adott
feltételek mellett MAGYARORSZÁGON AZOKNAK KEDVEZ, AKIK A MÚLTTÓL
VALÓ ELHATÁROLÓDÁST, A RENDSZERVÁLTÁST TŰZIK POLITIKAI PROGRAMJUKRA.
A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni.
Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a
parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell
segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának
csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament
vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek
szűkítését, majd megszüntetését. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|