|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami 176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171 egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|