 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ceausescu követelése
|
--------------------
München, 1989. november 21. (SZER, Világhíradó) - Ceausescu
román elnök és pártfőnök tegnapi hosszú beszédének az a része,
amelyben a Hitler-Sztálin paktum utólagos érvénytelenítését
követelte, alkalmasint senkit sem tévesztett meg. A kondukátor
Szovjet-Moldáviával, az egykori Besszarábiával kapcsolatban azzal a
Gorbacsovval fordult szembe, akinek nyersolaj- és
földgázszállítmányai nélkül a lerongyolódott román gazdaság teljesen
összeomlana. Ara-Kovács Attilát hallják Budapestről:
Annak ellenére, hogy Ceausescu elnök hétfőn a román párt XIV.
kongresszusán mondott beszédével nem érintette a korábbi
spekulációkban már előre beharangozott szenzációkat, például a
varsói paktumból való esetleges kilépést, sőt ellenkezőleg, nem
mondható mégsem, hogy az expozé teljesen érdektelen lett volna.
Megfigyelők fontos momentumként emelik ki azt az egy szem
utalást, melyben a szónok a második világháború előestéjén megkötött
Molotov-Ribbentrop, pontosabban Hitler-Sztálin paktum tényeit
említette. Miért is fontos figyelnünk erre az újabb fejleményre?
Helyesebb lenne e kérdést akként fölvetni, miért nem beszéltek
Romániában eddig erről a paktumról.
Nos, a válasz a témát ismerők előtt sohasem volt titok, ugyanis
a két egykori totális diktatúra vezére egyebek mellett egykoron
abban is megegyezett, hogy az 1920-at követően Romániához csatolt
Besszarábiát visszaszolgáltassa a Szovjetuniónak, amelyik erre az
ottani többségi román ajkú lakosság ellenkezése dacára stratégiai és
nacionalista okokból igényt tartott. Besszarábia szovjet annektálása
egyébként a paktumot követően meg is történt. (folyt.)
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
|
|
- Ceausescu követelése - 1. folyt.
|
A háború utáni román kormányok - és persze főképp a kommunista
kormányok - kerültek minden alkalmat, hogy akárcsak fel is vessék
Besszarábia hovatartozásának kérdését, vagy utalások formájában
célozzanak az ott élő kétségkívül román etnikumú lakosság egyre
romló helyzetére. Megkötötte kezüket nemcsak a Szovjetunióval
fennálló függőségi viszony, de az is, hogy a nagyhatalmi
területrendezések során Besszarábia kérdése minden esetben
felvetette Erdély hovatartozásának problematikáját is.
Most viszont épp az elmúlt hetek moldáviai, azaz besszarábiai
megmozdulásai során épp ott, a kisinyovi tüntetéseken merült fel a
követelés, hogy a területet csatolják Romániához. Nem lehet kétséges
tehát, hogy a hagyományos és a mai romániai nacionalizmus immáron
magáévá tesz, de legalábbis fontolgat irredenta elképzeléseket.
Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a lehetőségről sem, hogy
a Besszarábiára való célozgatásaival Ceausescu a pártkongresszuson
is alkalmat próbált teremteni arra, hogy a számára olyannyira
ellenszenves, mi több veszélyes mai moszkvai vezetés belső
nemzetiségi problémáit gyarapítsa. Nem lehetne csodálkozni azon, ha
Kisinyovban nemzeti biztatásként értékelnék Ceausescu szavait. +++
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|