|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - A debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség felkéri minden szavazásra jogosult tagját, hogy vegyen részt az 1989. november 26-án kiírt népszavazáson, és erősítse meg az Országgyűlés közelmúltban hozott döntéseit, így: - a munkahelyeken, intézményekben, középiskolákban, egyetemeken ne működjenek pártok, szervezetek; - a Munkásőrség szűnjön meg; - az MSZMP számoljon el a vagyonával; - a köztársaság elnökét a nép közvetelenül válassza meg az országgyűlési választások előtt. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a legfontosabb kérdésben - a köztársasági elnök megválasztását illetően - megtegyük észrevételeinket. A DISZ nem tartja elfogadhatónak és elegendőnek a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogkörét annak ellenére, hogy ez a politikai egyeztető tárgyalások eredménye. Ez egy szűk politikai elit kompromisszuma, amely egy báb, a pártok erős befolyása alatt lévő köztársasági elnököt konstruált. Jelenleg az ország felnőtt lakosságának 1 százaléka - körülbelül 80 000 fő - tekinti magát valamelyik politikai párt tagjának. Az állampolgárok jelentős része nem képes különbséget tenni pártok programjai között, ennek ellenére a választójogi törvény a megválasztásra kerülő képviselők több mint 50 százalékát listán (megyei és országos) rendeli el megválasztani. Valószínű, hogy a demokratikusabb választások élményéhez nem szokott állampolgárok döntő többsége a pillanatnyi rokonszenv alapján fog dönteni, így a végleges arányok meghatározásában sok esetben a szerencseelem lesz a döntő. Ebben a helyzetben szükség van egy önálló hatalmi ágra, és ez a köztársasági elnök intézménye. Ez csak akkor lehet független, ha a nép közvetlenül választja, hiszen ha az új Országgyűlés választja, akkor funkcióját az ország lakosságának egy szűk rétege által alkotott pártok alkalmi koalíciójának, vagy - bár ezt most nem valószínű - egy, a parlamentben abszolút többséget szerzett pártnak köszönheti. Ezért hiába van joga: - a törvényeket egyet nem értése esetén újratárgyalásra visszaküldeni az Országgyűlésnek, hiszen ezt legtöbbször az őt támogató koalíció döntése ellen kellene megtennie; - a működésképtelen Országgyűlést jogköre szerint feloszlatni, ha ezzel - mivel a parlament által gyakorolja hatáskörét - saját legitimációs alapját szüntetné meg; (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|