 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Suzukik az Ikarusból? - Utolsó tárgyalások a szerződéskötés előtt
|
1989. november 7., kedd - Személygépkocsi összeszerelő üzem létesítéséről Magyarországon tárgyal keddtől a japán Suzuki autógyár elnöke. Több tucat, az együttműködésben szóbajöhető iparvállalatot felkeres, és találkozik magas rangú kormányzati vezetőkkel is. Ezt követően dönt arról, hogy a több lehetséges külföldi partner közül a Suzuki a magyar felet választja-e a kooperációhoz. Ily módon véglegesen lezárulnak a négy éve folyó tárgyalások.
Az Ikarusnál - amely az összeszerelésben leginkább érdekelt -
elmondották: a magyarországi gyártás a Suzuki Swift 1, illetve
1,3-as változatára vonatkozik; évi 50 ezret szerelnének össze
belőlük, amelyből 30 ezer a magyar piacra kerülne, 20 ezret pedig
Nyugat-Európában értékesítenének. A tervek szerint a sorozatgyártás
1992-ben megkezdődik. Az e célra létrehozandó többségi magyar
részesedésű vegyesvállalat az esztergomi Labor MIM telephelyén
alakítja majd ki a gyártócsarnokot 9,5 milliárd forintos
beruházással, a technológiákat a japánok adják. Maga a
vegyesvállalat 4,5 milliárd forintos alaptőkével jönne létre. A
tőkének több mint felét egy hazai bankokból és iparvállalatokból
álló részvénytársaság adná össze, a többit a japán partner és a
Világbank fejlesztési központja, az IFC biztosítaná. Az elképzelések
szerint kezdetben a kocsik értékének 20 százalékát kitevő munkát
(lemezek sajtolása, hegesztés, festés, összeszerelés) végeznének
Esztergomban, később az alkatrészek felét (műanyagelemek, kábelek,
ülések, gumik, indítómotorok stb.) is itthon gyártanák, 30-40
vállalat bevonásával. Ily módon tehát, hosszabb távon csak a motor
és a sebességváltó érkezne Japánból a Magyarországon előállított
kocsikhoz. Az együttműködés továbbfejlesztése során, egy második
lépcsőben a gyártott darabszámot akár évi 100 ezerre növelhetnék.
Az Ikarusban elmondták még: az összeszerelési tervet a kormány
is támogatja. Mivel a szocialista országokból hosszabb távon sem
valószínű, hogy a jelenleginél (évi 100-120 ezer) több kocsit tudunk
beszerezni, s a kocsira várakozók száma egyre nagyobb, célszerű a
hazai gyártás mielőbbi megszervezése. Időszerű érv a vállalkozás
mellett, hogy a lakosság egy része pénzét feketén vett valutába
fekteti, amiből külföldön vásárol kocsit. Az összeszereléssel együtt
járó háttéripari korszerűsödés, a modern technológiákhoz való
hozzájutás még 50 ezer jármű előállítása során is gazdaságos
vállalkozás lehet - mondták az Ikarusnál. (MTI)
1989. november 7., kedd 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|