Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 27.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Balkantourist közleménye

"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:

A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése

"a Szabad Európa Rádió kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi, világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így van ez. "

Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (1. rész)

1989. október 5., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt néhány napon a fővárosban több mint tízezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy népszavazás kiírását kezdeményezzék a háromoldalú tárgyalásokon konszenzus nélkül maradt kérdésekről, s vidéken is nagyjából ugyanennyi aláírás gyűlt össze eddig - közölték az SZDSZ képviselői a budapesti Lukács cukrászdában rendezett csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatójukon.

A szabad demokraták szükségesnek tartják, hogy népszavazás
döntsön azokban a kérdésekben - Kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről?; Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy
kezelésében lévő vagyonról?; Csak a szabad országgyűlési választások
után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?;
Feloszlassák-e a Munkásőrséget? -, amelyekben a nemzeti
kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP semmiféle engedményre nem
mutatott hajlandóságot. Az SZDSZ szerint ez a tárgyalási magatartás
előrevetíti a veszélyt, hogy a kialkudott átmenet nem valódi
demokráciához fog vezetni, hanem olyan rendszerhez, amelyben az
Országgyűlés szuverenitását az állampárt parlamenten kívüli hatalmi
pozíciói ellensúlyozzák.

    Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője ehhez hozzáfűzte, hogy aláírásokat
gyűjt a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
is. Ezek a szervezetek az SZDSZ-hez hasonlóan az említett
kérdésekben megfogalmazott fenntartásaik miatt nem írták alá a
hároldalú tárgyalásokon született megállapodást. Elmondta, hogy a
népszavazás kiírását akkor fogják kérni, amikor eljutnak a
százezredik aláíráshoz.

    Pető Iván a továbbiakban a háromoldalú tárgyalásokon született
megállapodás további sorsáról szólt. Kifejtette: függetlenül attól,
hogy az SZDSZ nem írta alá a dokumentumot, elég sok probléma van a
megállapodás következményeivel. Ezek közé tartozik a köztársasági
elnök ügye. A szabad demokraták szerint e kérdésben tulajdonképpen
biankó-megállapodás született, hiszen semmilyen részletes
szabályozás nem szerepelt a dokumentumban arról, hogy milyen
feltételek között kell a köztársasági elnököt megválasztani. A
dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy majdhogynem
puccsszerűen fogják ezt a választást lebonyolítani. Erre utal, hogy
a jelölteknek 50 ezer ajánló aláírást kell gyűjteniük gyakorlatilag
két hét alatt - szögezte le az SZDSZ ügyvivője. (folyt. köv.)


1989. október 5., csütörtök 16:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (2. rész)

Másrészt a megállapodást aláíró szervezetek eredetileg nagyon
szigorú megszorításokkal fogadták el a köztársasági elnök
megválasztását. Nevezetesen, ha az első fordulóban a választásra
jogosultak 75 százalékánál kevesebben voksolnak, vagy a jelölt nem
éri el az abszolút többséget, akkor az eredmény érvénytelen, és az
új parlament választja meg az államfőt. Ez a csupán feltételként
szabott, de írásba sose foglalt szabály érvényét vesztette, és úgy
tűnik, hogy kétfordulós elnökválasztási rendszert fognak alkalmazni.
Azaz, ha az első forduló eredménye a fenti kritériumok miatt
érvénytelen lesz, még a parlamenti választások előtt újabbat írnak
ki, amikor is 25 százalékos részvétel és egyszerű többség is
elegendő lesz a köztársasági elnök megválasztásához - mondotta Pető
Iván.

    A továbbiakban arról szólt: több jel, sőt példa is utal arra,
hogy az Országgyűlés a háromoldalú megállapodásokat módosítja. Ez
történt például a legutóbbi Btk.-módosításnál, hiszen a
konszenzusnak igen fontos része volt, hogy a rendőrség tagjai elleni
eljárást kiveszik a katonai bíróság hatásköréből. A képviselők által
szentesített módosítás értelmében viszont a rendőrök feletti
ítélkezés továbbra is a katonai bíróságok feladata marad. Pető Iván
rámutatott: jóllehet az MSZMP írásos garanciát vállalt arra, hogy a
rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja a háromoldalú
megállapodást érvényesíteni az Országgyűlésben is, az említett
esetben egyetlenegy MSZMP-képviselő sem kért szót pártja nevében,
hogy megpróbálja rávenni képviselőtársait: ne módosítsa ebben a
témában a három oldal megállapodását. Hasonlóképpen aggasztónak
minősítette, hogy Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető
elnöke egy minapi nyilatkozatában bejelentette: fel fogják kérni a
HNF parlamenti képviselőit, hogy módosítsák a háromoldalú
megállapodásoknak azt a részét, miszerint a választásokon csak
pártként működő politikai szervezetek indíthatnak listán jelöltet, s
így a Népfront mint társadalmi szervezet is szertne ugyanis
jelölteket állítani. Ez azt jelenti, hogy a háromoldalú
megállapodások egyik aláírója gyakorlatilag felmondja az egyezményt,
és maga kezdeményezi a Parlamentben a módosítást. Az SZDSZ ügyvivője
végezetül rámutatott: a népszavazás témáiban természetesen történhet
módosítás, amennyiben az említett kérdésekben időközben megnyugtató
megoldás születik például az MSZMP elszámol vagyonával. (folyt. köv.)


1989. október 5., csütörtök 16:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (3. rész)

A sajtótájékoztatón szó volt az MSZMP kongresszusáról. Ezzel
kapcsolatban az SZDSZ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezi:
negyven évi pártdiktatúra után, egy korszak határán ül össze október
6-án az MSZMP kongresszusa. 1956 óta először mutatnak jelek arra,
miszerint a kommunista mozgalom tagjainak egy része felismerte, hogy
nem lehet az országra egyetlen párt ideológiáját, hatalmát
rákényszeríteni. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza: ,,A
szabad demokraták a kongresszust, annak határozatait a Magyar
Szocialista Munkáspárt belső ügyének tekintik. Az ország jövője
azonban úgy kívánja, hogy az MSZMP kongresszusán a józan belátás
kerekedjék felül az elvakultságon. Bízunk benne, hogy a magyar
demokratizálás békés folyamatát nem akaszthatja meg a kommunistákat
megosztó viszály.,, Az SZDSZ egyúttal felhívja a nemzet józan
többségét: ,,ne engedjen a provokációknak, őrizze meg nyugalmát,
hogy békésen léphessünk túl egy sötét történelmi korszakon.,,

    Pető Iván szólt arról is, hogy az SZDSZ milyen együttműködésre
hajlandó az MSZMP-vel vagy esetleges utódjaival. Kifejtette: az
SZDSZ nem az MSZMP szimbólumainak vagy nevének esetleges
megváltoztatásához fogja viszonyítani álláspontját, hanem ahhoz,
hogy az MSZMP - vagy utódszervezetei - mennyire tudnak elszakadni a
pártállamiságból származó privilégiumaiktól.

    Az SZDSZ V. kerületi szervezetének képviselője arról számolt be,
hogy a főváros 14. választókörzetében Várkonyi Péter lemondásával
megüresedett országgyűlési képviselői hely betöltésére a kerületi
EKA-ba tömörült szervezetek - SZDSZ, MDF, FKgP, MSZDP, Fidesz -
Tamás Gáspár Miklóst, az SZDSZ tagját kívánják jelölni. Schweitzer
Pál kifogásolta, hogy a körzetben halasztódik az időközi választások
kiírása, holott ezek megtartását az V. kerületi ellenzéki
szervezetek már július óta szorgalmazzák. (MTI)


1989. október 5., csütörtök 16:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD