|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - kerekasztal-beszélgetés (1. rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 2O. szombat (MTI-tud.) - Műsorát megváltoztatva a Bős-nagymarosi vízlépcsőről, a nagymarosi munkálatok felfüggesztése nyomán kialakult helyzetről sugárzott kerekasztal-beszélgetést pénteken este a csehszlovák televízió. A műsorban a vízlépcsőrendszer csehszlovákiai építkezéseinek kormánybiztosa, Vladimir Lokvenc, valamint az építkezést irányító minisztériumok, illetve a beruházó és kivitelező vállalatok képviselői vettek részt.
A beszélgetés résztvevői gyakorlatilag megismételték mindazt, ami a magyar döntésről eddig a csehszlovák sajtóban, illetve a szlovák kormány elnökségének és a szövetségi kormánynak az állásfoglalásában olvasható volt. Vladimir Lokvenc egyebek között nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szerződésekről szóló 1969-es bécsi konvenció értelmébene Magyarországnak nem lenne semmilyen jogalapja arra, hogy a csehszlovák kormánnyal kötött szerződéstől elálljon, azt felmondja, vagy felbontsa. A többi résztvevő különböző szempontokból sorolta fel, milyen kár érné Csehszlovákiát, ha Magyarország véglegesen leállítaná a nagymarosi építkezéseket. Szó volt arról, hogy nem tudnák csúcsra járatni a bősi erőművet, így értékes elektromos csúcsenergiától esnének el, nem tudnák teljesíteni a Duna-bizottság által javasolt 3,5 méteres vízmélységet az érintett folyószakaszon. Új elemként említették meg, hogy az esetleges csúcsenergia-kiesés miatt tovább kellene üzemeltetni a levegőt nagymértékben szennyező hagyományos, széntüzelésű erőműveket, s ezekre, - mivel Csehszlovákia az ENSZ európai gazdasági bizottságában vállalta, hogy 1993-ra harminc százalékkal az 1980-as szint alá csökkenti a kéndioxid-szennyezés mértékét - 1,5 milliárd korona értékben kellene kéntelenítő berendezéseket felszerelni. (folyt.)
1989. május 20., szombat 07:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|