|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
Végül az Elnöki Tanács javaslatai nyomán az Országgyűlés választja meg a tárcák vezetőiként kiszemelt jelölteket. Amennyiben a Parlament nem fogadja el a jelöltet, újra kezdődik a vezető kiválasztásának procedúrája. Raft Miklós elmondta, hogy a készülő új alkotmány koncepciója a miniszterek kiválasztásának kétlépcsős rendszerét kívánja meghonosítani. Ebben a javaslattétel joga a miniszterelnököt illetné meg, a döntés azonban továbbra is az Országgyűlés kezében maradna. Ugyan a most első alkalommal megtartott bizottsági meghallgatás, véleményezés jogi szempontból nem tartalmaz kötelezettségeket a jelölt személyére, a külügyi bizottság tagjai egyhangúlag támogatásukról biztosították Horn Gyula jelölését. Az általános vélekedés szerint az eddig is sikerágazatnak számító magyar külpolitika Horn Gyula személyében ,,jó kezekbe kerül,,. Horn Gyula megköszönte a bizalmat, majd a képviselők kérdéseire válaszolva kisebbfajta programbeszéddel felérő tájékoztatóban vázolta elképzeléseit. A magyar semlegesség esélyei felől érdeklődő törvényhozóknak az államtitkár elmondta: a Külügyminisztérium vezetői abból indulnak ki, hogy a nemzetközi realitások figyelembevételével maradéktalanul érvényesítsék hazánk érdekeit. A tömbönkívüliség elérése nemzeti érdekünk, olyan távlati cél, amelyet Magyarország nyugodtan vállalhat. Rövid távon azonban - éppen a már említett nemzetközi realitások következtében - ennek nincs esélye. A közeljövő magyar külpolitikájának tennivalói közé sorolta Horn Gyula a szuverenitás, az önálló kezdeményezés erősítését. Hangoztatta, hogy Magyarország aktívan támogatja azt az elmúlt három évben mindinkább kibontakozó folyamatot, amely a Varsói Szerződés korszerűsítését szolgálja. Különösen jelentősek azok a törekvések, amelyek a katonai kiadások terheinek erőteljes csökkentését szorgalmazzák. A hadseregek jövőjét boncolgatva Horn Gyula a maga részéről elképzelhetőnek tartotta egy jóval kisebb létszámú, alapjaiban ,,profi,, katonaságra épülő, kevésbé költséges hadsereg létrehozását. Fontosnak nevezte a hadseregek struktúrájának átalakítását is, kizárólag védelmi jellegűre. Utolsó napirendi pontként a testület tagjai új nagykövetek kinevezéséről tájékozódtak. Bardócz Béla Kubában, Csejtei István Hollandiában, Demus László Dániában, Göbölyös Gábor Belgiumban és az Európai Közösségek mellett, Gyenis Jenő Törökországban, Hajdú József Svédországban, Horváth Ernő Iránban, Hargita Árpád Ausztriában, Kiss János Uruguayban, Kornidesz Mihály Albániában, Nagy Gábor Franciaországban, Pereszlényi Zoltán pedig Egyiptomban képviseli hazánkat. (MTI)
1989. április 26., szerda 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|