|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (1. rész)
|
1989. április 21., péntek - A külföldön élő magyarokkal kapcsolatos emigrációs politikát érintő elgondolásokról, a kormány és az ország politikai vezetésének elképzeléseiről tartott tájékoztatót Pozsgay Imre államminiszter pénteken a Magyarok Világszövetségének kibővített, rendkívüli ülésén. Bognár József, a szövetség elnöke megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a tanácskozáson megjelentek az anyanyelvi konferencia védnöksége, a Magyar Fórum hazai tagjai, az idő rövidsége miatt azonban az elnökség külföldön élő tagjainak meghívására azonban nem volt lehetőség.
Pozsgay Imre bevezetőjében hangsúlyozta: a találkozást arra is fel kívánja használni, hogy észrevételeket hallgasson meg a kormány és az MVSZ viszonyáról. Eszmecserére invitálta tehát a résztvevőket, segítségüket kérve a kormánynak a külföldi magyarsághoz való viszonya újragondolását, a kapcsolatok újraépítését célzó munkájához, Hozzátette: e viszonyban is új magatartás kialakítására van szükség, és ehhez fontos kapaszkodó az egyesülési törvény, amelyet szemléletileg és jogi megformálásban is európai szabásu vállalkozásként, a jogállamiság felé tett lépésként értékelt. Ezzel összefüggésben kijelentette: a kormány ezentúl nem az általa felügyelt, alárendelt szervezetnek, hanem autonom partnernek tekinti a világszövetséget. Ennek jegyében, az együttmüködési szándék erősítésével kell a magyarság helyzetéről új módon gondolkodni, és ebből a megfontolásból kell végiggondolnia a szövetségnek is: eddigi kapcsolatépítő tapasztalatait felhasználva milyen újab tájékozódási pontokat talál például az országban törvényesen létrejövő új egyesületek, pártok, mozgalmak bekapcsolásához. Felhívta a figyelmet a politikai pluralizmus mindinkább tapasztalható kiteljesedésére, amely nélkül - mint hangsúlyozta - az új politikai gondolkodásmód kialakítása a világszövetségben sem valósítható meg. Ha ugyanis e sokszínű politikai szerveződés az ország belső újjáalakulásában pozitív szerepet játszik, a stabilitás, a kibontakozás együtthatójaként jelenik meg, akkor feltételezhető, hogy ezen az alapon a világban élő magyarok is újragondolhatják az óhazához füződő kapcsolatukat. Hozzátette: ezzel együtt járhat olyanok jelentkezése is, akik eddig nem voltak hajlandók mérlegelni a magyarországi folyamatokat. Ehhez érdeke fűződik a megújuló Magyarországnak, és ebből a meggondolásból kezdődött el a kormányzati nyitás a világ magyarsága felé, amelynek első állomásaként szabaddá vált a közlekedés a világban. (folyt.köv)
1989. április 21., péntek 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (2. rész)
|
Magyarország az 1975-ben elfogadott helsinki dokumentum minden kosarával kapcsolatban teljesítette feladatát, az egyezmény minden pontjának eleget tett. Ennek gyakorlati bizonyítékát adta a magyar kormány és törvényhozás, amikor az állampolgári jogú szabad közlekedést új útlevéltörvénnyel lehetővé tette. A nyitás magyarországi politikai feltételeinek megteremtésére egy jogállami formáció letéteményezésével, a pluralizmus realizálásával és a helsinki egyezmény minden pontjának teljesítésével megmozdíthatják a magyarságot a világban - vélekedett az államminiszter. ,,A továbbiakban elemezte azokat a kezdeményező lépéseket, amelyeket a kormányzat kíván tenni annak érdekében, hogy az itthon élők közössége a határokon kívűl is minél több magyarban ébressze fel azt az érzést, hogy közössége van e hazával. Ehhez kapcsolódóan szólt arról, hoggy senki nem kényszerül ma politikai emigrációra Magyarországon. Hangúlyozta, hogy a jövőben a világban élő magyarokat magatartásuk és szerepük szerint kell megítélni. Ez is hozzájárul a nemzeti megbékéléshez - mondotta -, hozzáfűzvea, hogy a kormány nem a történtek meghamísitását akarja, hanem az olyan új helyzetet, amelyben a mai Magyaroszághoz való viszony rendezésében nem akadály a korábbi történelmi előzmény. Ez olyan állásfoglalást is kíván a külföldön élő magyaroktól, csakúgy mint a hazánkban élő nemzetiségiektől, amelynek alapján maguk döntik el hovatartozásukat. Aláhúzta: Magyarország nem gördít akadályokat azok elé, akik újra akarják alakítani a hazához való kapcsolatukat. Elemezve, hogy mi vezette a kormányt, amikor erre a következtetésre jutott, az államminiszter kijelentette: tagadhatatlan a haszonelvűség jelenléte, ugyanakkor a kormány szeretné meggyőzni a világot arról, hogy politikájának legfontosabb mozgatórugója humanista, felszabadító szándéku, valóban a nemzeti megbékélést szolgálja, legyen szó 1945-ről, 1953-ról vagy 1956-ról, amelyekről - véleménye szerint - nyílt politikai vita lehetséges a szólás- és a sajtószabadság jegyében. Ehhez kapcsolódóan kitért arra is, hogy az új sajtótörvény elfogadása után zavartalan nyilvánosságot kell teremteni hazánkban a világban élő magyarság számára. Enélkül csorba, féloldalas gesztus lenne az, amit a magyar kormány tesz. Pozsgay Imre tolmácsolta a kormány illetékeseinek véleményét abban a tekintetben, hogy a szabad közlekedés, a kivándorlás, a munkavállalás lehetőségének megteremtésével a jövőben várhatóan ingadozik, sőt növekszik a világban élő magyarok száma. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (3. rész)
|
Felhívta a figyelmet arra a nem kívánatos jelenségre is, hogy mindezen kedvezmények nyomán várhatóan az ifjúság legdinamikusabb része él majd jogával, elhagyja a hazát, másutt látva garanciát boldogulására. Hozzátette: a kormány nem óhajt hatalmi eszközöket latba vetni ennek megakadályozására; az emberi jogok tiszteletben tartása mellett szeretne versenybe szállni, megküzdeni egy olyan új gazdasági, társadalmi fordulatért, amelyben érdemes lesz itthon maradni a fiataloknak. Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség. Gazdasági kényszerek müködnek tehát, s a nem az egyén hibájából bekövetkező jelenségeket nem lehet emigrációnak tekinteni, disszidálásnak minősíteni. Az MVSZ autonómiájával összefüggésben felvetette az államminiszter a nem emigrációs okokból a határokon kívűl élő magyarság kérdését. Ezek az emberek - megfogalmazása szerint - ezeréves ősi területükön élnek, de a XX. századi történelem önkényei, politikai fordulatai következtében a korábbi nemzeti határokon túlra kerültek. E viszonynak, kapcsolattartásnak a rendezésében is nagy feladatok várnak a szövetségre - vélekedett, s reményét fejezte ki, hogy éppen autonómiája alapján mielőbb tisztázó és előremutató lépéseket tesz. Hozzáfűzte: a kormány fogadókész minden kezdeményezéssel szemben, miközben küzd azzal a zavarral, amely az ügy évtizedeken át történő elhanyagolásából, bizonyos ügyek elintézésének elmulasztásából bekövetkezett. Élénk vita bontakozott ki Pozsgay Imre szavait követően. Rónai Rudolf elsősorban a külföldön élő magyarokkal létrejövő találkozás feltételrendszerének további javítását sürgette. Az NSZK-ban élő Melegi Gyula a hazalátogató magyarokkal szembeni bürokratikus bánásmódra hívta fel a figyelmet. A külföldön és idehaza élő magyarok közötti szellemi forgalom új alapokra helyezését, korábbi egyoldalúságának feloldását sürgette Rátkai Ferenc müvelődési miniszterhelyettes. Javasolta, hogy a határainkon kívül élő magyar művészek, irók tagjai lehessenek magyarországi művészeti szövetségeknek, kulturális, tudományos szervezeteknek. A szomszédos országokbeli magyarokhoz fűződő viszonnyal összefüggésben kifejtette: - az MVSZ nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolódások érdekében, az ebbeli törekvéseket azonban bizonyos bátortalanság, az érintett államok részéről pedig némelyek gyanakvással terhelt tartózkodása jellemezte. El kell érni, hogy a nemzetiségi szervezetek hivatalosan elfogadott partnere Magyarországon a világszövetség legyen. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (4. rész)
|
Erre ma jobbak az esélyek, enyhültebb a légkör, több országban is erőteljesebb fogadókészség tapasztalható. Kárpáti József nemzetiségi hivatal létrehozásának gondolatát vetette fel, amely nemcsak a nyugaton, hanem a szomszédos államokban élő magyarság ügyeivel is felelősen foglalkozna. Bényi József külügyminiszter-helyettes kijelentette: a kormányzat Erdély kérdésében folytatott politikája és 1956 megítélése elválasztja az anyaországot a külföldön élőktől. Jelenleg azonban áttörés tapasztalható: lényegesen megváltozott az álláspont. A külföldi magyarság elvben és gyakorlatban egyaránt egyetért Magyarország külpolitikájával, helyesli azt. 1956 megítélésében várhatóan jelentős előrelépést jelent a moszkvai és a belgrádi dokumentumok napvilágra kerülése. Tájékoztatta az elnökséget arról: a Külügyminisztérium számára ismeretté vált, hogy Nagy Imre temetésének napjára, június 16-ára nyugaton élő magyarok nagyobb csoportja érkezik Budapestre. Reményét fejezte ki, hogy méltó temetésre kerül sor, s ez az alkalom semmiképpen nem járul hozzá annak a történelmi lehetőségnek a kockáztatásához, amely most az ország kezében van. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója szerint a szövetségnek m inden korábbinál jobb feltételei vannak a munkához. Ugyanakkor e tevékenység kapcsán az ország megítélése az emigráció körében is nagy mértékben függ attól, mennyire halad előre a magyar reform. Számolni kell azzal is, hogy a jövőben az emigráns csoportok kapcsolatot alakítanak ki az alakuló hazai szervezetekkel, mozgalmakkal. Az együttmüködés nemzeti ügy. A Nagy-Britanniából érkezett Czigány Lóránt annak a véleményének adott hangot, hogy az MVSZ korszerűsödésének feltétele a személyi megújulás, amely magában hordozza nők jelenlétét is a világszövetség elnökségében. Látszólag résztémával kapcsolódott a bevezető tájékoztatóhoz Szinetár Miklós, amikor megemlítette a leendő a Nemzeti Szinház ügyét, tragikusnak, szerencsétlennek nevezve annak elhúzódását. Kifejtette: bár állami eszközökkel kell felépíteni a szinházat, továbbra sem nélkülözhető a külföldön élő magyarság támogatása. Kérte: a szövetség járjon el annak érdekébben, hogy minél többen segítsék a nemzet szinházának létrejöttét. Bejelentette: pályázatot kívánnak meghirdetni, amelyre várják a világ minden, magát magyarnak valló építészét. Az elképzelések szerint az új intézmény a magyar nyelvű színjátszás központja lesz, és évente otthont ad a magyar szinházak fesztiváljának. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (5. rész)
|
Az egyházak képviseletében Bánk József érsek és Tóth Károly püspök is több javaslattal segitette a tanácskozás munkáját. Bánk József többek között a Szent László Társulat felélesztésének, a zarándoklás feltételei garantálásának szükségességét hangsulyozta. Utalt a vallás anyanyelv-őrző szerepének fontosságára is. Tóth Károly megerősitette, hogy az egyházak tevékenysége jelentősen hozzájárul a szomszédos országok magyar kisebbségeivel való kapcsolattartáshoz. Kátpátaljai tapasztalatait megemlitve méltatta azt az óriási változást, amely az egyházak és a nemzetiségi kisebbségek vonatkozásába n a Szovjetunióban érzékelhető. Ugy itélte meg, hogy e munkában is jobb koordinációra van szükség. Felhivta a figyelmet a területi követelésekkel is párosuló, illuzó kergetésre, amelynek kisérőjeként megjelenik a többségi nemzet lappangó vagy nyilt gyanuja, s ez akadályozza a jó légkör kibontakozását. Rámutatott: a bécsi utótalálkozón elfogadott hivatalos dokumentum tartalmának konkretizálása kivánatos a nemzeti kisebbségek és a vallásszabadság kérdésében. Csak Kelet-Euurópa demokratizálódásával oldódik meg a kisebbségek helyzete - szögezte le Tóth Károly, javasolva, hogy a világszövetség forduljon az ENSZ-hez egy kisebbségi emberi jogi charta kialakitása érdekében. Pozsgay Imre az elhangzott gondolatokra reagálva kijelentette: valóban problémát jelent a reformfolyamat üteme, de meg kell értetni a világgal - s ebben az MVSZ is jelentős segitséget adhat -, hogy Magyarországon, Kelet-Európában a monolitikus, monopolisztikus hatalomgyakorlásból egy jogállami formák között müködő, alkotmányos gyakorlatba való átmenet igen nagy politikai program, s csak ennek függvényében oldhatók meg a gazdasági kérdések. Szólt arról: Trianonnnal kapcsolatban a kormányzatnak is van adóssága. Véleménye szerint nem kell szeretni azt, ami 1918-ban, meg 1947-ben történt, de a népnek tudnia kell, hogy veszteség és vereség érte a 2O. században, s ez hozzátartozik a nemzettudathoz. Végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy Erdély, 1956, és június 16. olyan pontok a világban élő magyarsággal való közlekedésben, amelyhez kapcsolódhat az általa bevezetőben felvázolt program és szemléletmód. (MTI)
1989. április 21., péntek 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|