Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 27.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Balkantourist közleménye

"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:

A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése

"a Szabad Európa Rádió kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi, világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így van ez. "

Ülést tartott a Minisztertanács

1989. április 20., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyírádi bauxitbányászat Hévízi tóra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a bányászat leállítását és legkésőbb egy éven belül be kell zárni a bányát.

A kormány elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepcióját
és módosította a lakáscélú támogatásokat.

    A Minisztertanács határozatot hozott a tervezés megújításáról és
a következő középtávú terv elveinek kidolgozásáról. A kormánny
megvitatta a költségvetési reform koncepcióját, továbbá csökkentette
az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat.

    A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-használati díj
bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát
visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesítéséhez
szükséges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban
elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel összefüggő
előkészítő munka megkezdésére az érintett miniszterek megbízást
kaptak.

    A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építésügyi
miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, továbbá az
Országos Tervhivatal elnökének feladat- és hatáskörét.

    A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a sportági
szakszövetségekről és a forintárfolyam megállapítás új rendjéről.

    A kormány javasolta az Országgyűlésnek Sztálin emlékének
megörökítéséről szóló 1953. évi 1. törvény hatályon kívül
helyezését.

     x x x

(folyt.köv.)


1989. április 20., csütörtök 19:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)

Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor a Parlamentben
megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi sajtókonferenciája. A
kormány tanácskozásán elhangzottakat ismertetve a szóvivő elmondta,
hogy döntés született a régóta húzódó Hévíz kontra bauxit ügyben. A
Minisztertanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30-ig be
kell zárni a nyírádi bauxitbányát. Bár gazdasági és környezetvédelmi
szempontokat egyaránt mérlegeltek, a döntés kialakításakor a
nemzetközi hírű tó megmentése volt az elsődleges cél. A körültekintő
előkészítést igénylő bányabezárás menetrendjét gyorsított ütemben
dolgozzák ki, s az ezzel összefüggő megoldásokat két hónap múlva
terjesztik az illetékes tárcák vezetői a kormány elé. Határozat
született arról is, hogy - az érintett parlamenti bizottságok
részvételével - társadalmi bizottságot kell létrehozni a bezárás
ellenőrzésére.

    A kormány felülvizsgálta az autópályadíj bevezetésére vonatkozó
korábbi határozatát is. A döntést még érvénybe lépése előtt
visszavonják. Egyúttal megbízták a kormány illetékes tagjait, hogy
az érdekképviseleti szervekkel konzultálva dolgozzanak ki olyan
javaslatot, amely - az ésszerűtlennek bizonyult megoldást felváltva
- a társadalom számára is elfogadható módon teremt forrást az
úthálózat fenntartására és fejlesztésére.

    További két, a lakosságot közvetlenül érintő témát is
megtárgyalt a kormány. Az egyik a háztartási energiahordozók
tervezett áremelése. Mint ismeretes, az idei terv május elejére
időzítette az áremelést, 100 forintos kompenzálással összekötve
bizonyos társadalmi csoportoknál. A kormány most úgy döntött, hogy a
SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a már korábban
bejelentett árintézkedéseket. Természetszerűleg így a 100 forintos
kompenzáció sem lép életbe.

    A mai ülésen ismét napirendre került a víz- és csatornadíjak
emelésének problémája. A Minisztertanács beható vita után úgy
döntött, hogy ezt a kérdést is a SZOT-tal való tárgyalásokon
terjeszti elő, egy csomagterv részeként. A testület ezzel
kapcsolatban kialakította véleményét a SZOT elnökségének legutóbbi
állásfoglalásáról. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: a külső és a
belső pénzügyi helyzet első negyedévben tapasztalható romlása
rendkívüli intézkedéseket tett szükségessé. Elismerte, hogy ezek
közül némelyek konstrukciója, a kivitelezés módja, illetve ütemezése
vitatható, illetve helytelen volt. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a
kormány felelősséget vállal az ország fizetőképességének
fenntartásáért, és ennek okán népszerűtlen intézkedésekre is
rákényszerül. (folyt. köv.)


1989. április 20., csütörtök 19:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)

A kormány szükségesnek tartja, hogy az egyéb érdekegyeztető fórumok
mellett soron kívüli tárgyalásokra kerüljön sor a Szakszervezetek
Országos Tanácsával. Az indokolt ár- és kompenzációs intézkedéseket
együtt kívánják életbe léptetni. Miután a SZOT keresi a megegyezés
lehetőségét a kompenzációt illetően, a kormány kész arra, hogy a
tervezett és elhatározott árlépéseket a SZOT-tal folytatott
tárgyalások után tegye meg. Ugyanakkor a Minisztertanács úgy véli,
hogy a szakszervezetekkel fennálló konstruktív, az érdemi
együttműködés nélkülözhetetlen részét alkotó bizalmon alapuló
tárgyalásokhoz nem szabhatók további feltételek.

    A kormány kifejezte reményét, hogy a kétségkívül renkívül súlyos
gazdasági és politikai helyzetben fennmarad a lehetősége a
szakszervezetekkel való konzultációnak, a vitában kiérlelt,
kompromisszumokon alapuló megállapodásoknak. Ez ugyanis
elengedhetetlenül szükséges a társadalmi stabilitás megőrzéséhez. A
szóvivő tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a Minisztertanács
felkérte a belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen
lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek,
aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány
amellett felkérte az igazságügyminisztert, hogy gyorsítsa meg azokat
a munkálatokat, amelyeknek célja az államellenes bűncselekmények
felülvizsgálata a Büntető Törvénykönyvben. A tárca vezetőjének
javaslatot kell tennie a Btk idevágó előírásainak esetleges
módosításaira, beleértve az ilyen bűncselekményekre kiszabható
halálbüntetés eltörlését is. Ugyancsak felkérték az
igazságügyminisztert a büntető eljárási törvény felülvizsgálatának a
meggyorsítására. (folyt. köv.)


1989. április 20., csütörtök 19:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)

A szóvivői tájékoztatón résztvevő újságírók a Minisztertanács
ülésén szereplő napirendi témák közül elsősorban a kormány-SZOT
találkozóval, valamint a bauxitbánya bezárásával összefüggő
kérdéseket tettek fel. A Képes 7 munkatársa az iránt érdeklődött,
mikorra várható a soron kívüli kormány-SZOT találkozó, s milyen
vélemény alakult ki arról az állásfoglalásról, hogy a szakszervezet
csak megváltozott összetételű kormánnyal hajlandó tárgyalni. A
szóvivő hangsúlyozta: a Minisztertanács május 12-ét javasolja a
megbeszélésre. Hozzátette: ez természetesen csak a kormány
javaslata, s ezzel kívánja jelezni, hogy viszonylag gyorsan meg kell
kezdeni a tárgyalásokat. Megerősítette azt a hírt: a SZOT
állásfoglalása tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy csak más
összetételű kormánnyal ül le a tárgyalóasztalhoz. A feltételt
azonban furcsának tartotta, hiszen a miniszterelnök már
bejelentette, hogy a kormányt jelentős mértékben át fogják
alakítani. Egyébként - tette hozzá - a kormány sem lép fel azzal az
igénnyel, hogy megszabja: milyen legyen a vele szemben ülő tárgyaló
küldöttség összetétele. Nem tartja tehát indokoltnak a szakszervezet
ilyen fellépését.

    A Népszava e témához kapcsolódva konkrétan rákérdezett:
megváltozott összetételű kormány lesz-e a tervezett találkozón a
SZOT tárgyalópartnere. A másik kérdése - utalva Derzsi András
közelmúltbeli megválasztására - arra vonatkozott: a
Minisztertanácsnak szándékában áll-e elképzeléseit az Országgyűlés
májusi ülése előtt nyilvánosságra hozni. Marosán György
megerősítette a miniszterelnök kormányátalakítási szándékát. Utalt
azonban arra, hogy az összetétel meghatározása nem a
Minisztertanács, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az
pedig, hogy a korábban kinevezett minisztereket nem mutatták be
megválasztásuk előtt, ez elsősorban a Parlament igényén múlott. Arra
nem tudott válaszolni, hogy hány miniszterváltozás lesz a
kormányban.

    A TV-Híradó képviselője a tisztségüktől megváló miniszterek
további sorsáról érdeklődött, azonban a szóvivő válasza itt is
elmaradt.

    Az MTI munkatársának kérdésére elhangzott: Németh Miklós május
15-én egynapos munkalátogatásra Varsóba utazik Rakowski
miniszterelnök meghívására. A szóvivő véleménye szerint a két
kormányfőnek sok azonos problémával kell szembenéznie, s
nyilvánvalóan a megoldásokat is hasonló irányban keresik. Érdemes
tapasztalatot meríteni mások munkájából, így bizonyára ötletekben
gazdagodva térhet haza a magyar miniszterelnök - vélekedett. (folyt.
köv.)


1989. április 20., csütörtök 19:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)

Ugyancsak számos kérdés vetődött fel a nyírádi bauxitbánya
bezárásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet tudósítója - az Állami
Tervbizottság 1985-ben a hévizi tó balneológiai állapotával
kapcsolatban hozott határozatára hivatkozva - azt kérdezte: miután a
tó állapota romlott, szándékában áll-e a kormánynak megállapítani a
felelősséget, s szankciót alkalmazni. Marosán György hangsúlyozta:
erről konkrétan nem volt szó a Minisztertanács ülésán. Hozzáfűzte
azonban: rendkívül nehéz a felelősség megállapítása abban, hogy a
kárt ki és milyen mértékben okozta, hiszen a szakemberek még azon is
vitatkoznak, milyen mértékben tulajdonítható a romlás a bauxitbánya
tevékenységének. Reményét fejezte ki, hogy a vizsgálatok e kérdésre
is kitérnek majd. Szólt arról is, hogy bár pontos adat nem áll
rendelkezésére, bizonyos, hogy számottevő bauxitvagyon marad a
földben. Ezt támasztja alá, hogy az eredeti tervek szerint a bánya
1993-ig üzemelt volna.

    A Veszprémi Napló munkatársa - kifejtve, hogy a megye
közvéleményét éppúgy aggasztja természeti kincsének károsodása, a
karsztvizek pusztulása, mint az idegenforgalmat, vagy az
alumíniumipart, a bauxitbányászatot ért veszteség - arról
érdeklődött: milyen konkrét támogatásról döntött a kormány annak
érdekében, hogy a veszteségek elviselhetőek legyenek. A szóvivő
elmondta, hogy a kormány úgy határozott: két hónapon belül ismét
megtárgyalja a leállítással kapcsolatos közgazdasági,
foglalkoztatási és egyéb problémákat, s a jelentés várhatóan a
felvetett kérdésekre is választ ad.

    Több újságírónak az autópályadíj jövőjével kapcsolatos kérdésére
adott válaszból kitűnt: nem lehet nélkülözni többletforrásokat az
utak karbantartásához, az autópályák építéséhez. A megoldási
módozatok között szóba került a benzinár-emelés, az autó- vagy útadó
bevezetése. Bár valószínűleg egyik megoldás sem lehet mindenki
számára kielégítő, a szakemberek keresik a leginkább elfogadható
módozatot.

    A Minisztertanács mostani ülésén nem szereplő témákkal
kapcsolatos kérdéseket is feltettek az újságírók. A Magyar Hírlap
tudósítója például azt kérdezte, igaz-e, hogy hatálytalanítják a
Sztálin emlékét megörökítő 1953-as I. törvényt. Utalt arra is, hogy
több olyan rendelkezés van még érvényben, amely már megérett az
eltörlésre. Jelenti-e a törvény felülvizsgálata egy folyamat
megkezdését? A szóvivő megerősítette a hírt, s hozzátette: a
vizsgálat végeredményéről még nem tud beszámolni. A folyamat valóban
elkezdődött, s nyomán máris több intézkedés történt. (folyt. köv.)


1989. április 20., csütörtök 19:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)

A szóvivő személyét is érintő kérdést tett fel az NBN rádió és
televízió magyarországi tudósítója. Utalt a Népszabadságban
megjelent Marosán-visszaemlékezés lábjegyzetére, amely szerint a
politikust - a szóvivő édesapját - 1956-ban, Nagy Imre
miniszterelnöksége idején engedték ki a börtönből. Felvetette: vajon
szándékos-e az időzítés, vagy a körülmények összjátékaként
kezelendő. A szóvivő meglepetéssel reagált a kérdésre, mert -
emlékezete szerint - abban az időben, 1956 márciusában Hegedűs
András volt a miniszterelnök. Ugyancsak e külföldi orgánum
képviselője Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatban emlékeztetett
Grósz Károly amerikai látogatására, amelynek során az akkori
miniszterelnök-pártfőtitkár nem tartotta valószínűnek a
rehabilitálást. A kérdés arra vonatkozott: mi történt azóta
Magyarországon, hogy így megváltoztak a dolgok. Marosán György
frappáns válasza úgy hangzott: nem a kormányszóvivőnek, hanem az
illetékesnek kell ezt a kérdést feltenni. Hozzáfűzte: a kérdező is
láthatja, milyen változás ment végbe az országban, s valószínűleg ez
is közrejátszott a kérdés megítélésében. Ugyancsak külföldi újságíró
tudakozódott afelől, hogy befejeződik-e a Nagy Imre-ügy
felülvizsgálata június 16-a, az egykori miniszterelnök temetésének
napja előtt. A szóvivő erre nem tudott választ adni, mert a
periratok elemzése csak most kezdődik. Az Independente című brit lap
tudósítójának adott válasz szerint a megfelelő vizsgálatokat
követően lehetőséget kapnak az újságírók az elemzést készítőkkel
való találkozásra.

    A Magyar Rádió képviselőjének kérdésére, hogy a belügyminiszter
felhívása a Nagy Imre-periratok átadására értelmezhető-e egy
esetleges rehabilitációs eljárás kezdeteként - a szóvivő kifejezte
azt a véleményét, hogy a jogi rehabilitáció kezdetéről lehet
beszélni. Ez azonban feltételezés részéről, itt konkrét
vizsgálatokat kell a jogászoknak lefolytatniuk.

    Az utolsó kérdező jogát ismét a televízió kapta meg. Munkatársa
azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének
megváltoztatására kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program
alapján dolgozik a kormány. Marosán György leszögezte: a kormány a
kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet
jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s
ez a közeljövőben a Parlament elé kerül. (MTI)


1989. április 20., csütörtök 19:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD