Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (1.rész)
Bonn, 1989. április 14. péntek (MTI-tud) - Az MSZMP Központi Bizottságának kibővítése és a Politikai Bizottság átalakítása azokat a magyar politikusokat erősíti, akik lehetőleg minél messzebb óhajtják előbbre vinni a reformokat. Így foglalja össze pénteki számában magyarországi helyzetelemzését a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív újság a KB-ülést a kommunista vezetés megmentésére irányuló sürgős politikai műtéti beavatkozáshoz hasonlítja. Berecz János PB-ből való távozásának okát a befolyásos újság abban véli megtalálni: a magyar pártpolitikus a sokáig hivatalban lévő funkcionáriusok ismert módszereként maga is felpanaszolta ugyan a közelmúlt mulasztásait, ám az ezekért való felelősséget névtelen hatalmaknak tulajdonította, s a velük szembeni éles bírálatot mint becsületes, jószándékú emberek sértegetését visszautasította. ,,Hogyan lesznek kommunisták reformerek,, - a Frankfurter Allgeimene Zeitung egyik kiadója ezzel a címmel vezércikket is írt Magyarországról. A szerző, Johann Gregor Reissmüller több tényező együttesére vezeti vissza a kelet-európai, így a magyar vezetők gondolkodásának módosulását. A konzervativ publicista ilyen tényezőnek tartja a hatalom esetleges elvesztése miatt érzett aggodalmát, a nép támogatásának megszerzésére irányuló törekvést, nemkülönben a csalódottságot amiatt, hogy a messzi távolba tüntek a párt gazdasági-civilizációs céljai. Többjüket pedig az a gyötrő kérdés foglalkoztatta, hogy mi adja meg a pártnak a legitimitást, ki ruházta fel a Politikai Bizottságot olyan hatalommal, amely végül is a mostani problémák okozója lett - így a frankfurti lap kiadója. A cikk szerzője visszautal a Lakiteleki találkozóra, amelyet történelmi jelentőségűnek minősít, s amelyen Pozsgay Imre, az akkor még a párt által alapított hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára elébe ment a magyar íróknak. (folyt.köv.) 1989. április 14., péntek 16:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (2. rész)
A Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális napilap pénteki hírmagyarázata szerint a KB-ülés eredményeként Magyarországon immáron a reformerek lettek a hangadók, es íly módon Grósz Károly főtitkár is megszilárdította vezetői tisztségét. A PB-ből távozó Berecz János - írja - nem tartozott a dogmatikus magyar politikusok közé, sőt még a gazdasági és a politikai reformokat is pártfogolta. Egy bizonyos ponton azonban már nem tudott túllépni, s korábban éppen ő volt az, aki megdorgálta a tájékoztatási eszközöket, amiért ellenzéki erők számára fórumot biztosítottak. A Die Welt Berecz János PB-taggá váló újraválasztásának elmaradását részben annak tulajdonítja, hogy a KB-titkár a Kádár János volt főtitkár nevével fémjelzett korszak végső szakaszában tengelyt akasztott a magyar értelmiséggel. Másfelől - véli a bonni kormánykoalíciót vezető uniopártokhoz közel állónak számító újság - Berecz János az 1956-os népfelkelés 30. évforulójára is megjelentett könyvével túlságosan elkötelezte magát az események korábbi értékelése mellett. Most, hogy Nagy Imre földi maradványait ünnepélyes gyásszal fogják eltemetni, nyilvánvalóan kicsúszott a politikai talaj az említett könyv szerzője alól, bár kétségtelen: nem sokkal később feltehetően sajnálta már a munka megjelentetését, és az értelmiséggel történt összecsapást. A Stuttgarter Zeitung, a Magyarországgal szoros kapcsolatokat ápoló Baden-Württemberg tartomány vezető politikai napilapja a magyar reformerek áttörésének nevezi a budapesti személyi változásokat. Az újság úgy véli, hogy a magyarok túlnyomó többsége az 1956-os események jellegéről megkezdődött vitában elsősorban a magyarországi társadalmi előrelépés hívei és a folyamat hátráltatói között látja a választóvizet. A lap ezért dícséri Grósz Károly pártfőtitkár taktikai érzékét, amely megnyilvánult a PB-ből távozó politikusok kiválasztásában is.+++ 1989. április 14., péntek 16:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »