Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - Rudé Právo
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1989. április 13. csütörtök (MTI-tud.) - A Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Társaságának Környezetvédelmi Szekciója olyan állásfoglalást tett közzé egy csehszlovák szakközlönyben, amely a Bős-nagymarosi vízlépcső feltételezhető környezetkárosító hatására hívja fel a figyelmet. A CSKP lapja, a Rudé Právo csütörtökön terjedelmes cikkben élesen bírálta a Josef Vavrousek által, a Cseh Természetvédelmi Szövetség prágai bizottságának, illetve az Állami Műemlék és Természetvédelmi Központnak a közös, NIKA című információs bulletinjében publikált állásfoglalását. A Rudé Právo azt írta, az emberek jogosan teszik fel a kérdést, hogy mindíg elég következetesen mérlegelték-e a Bős-nagymarosi vízlépcső lehetséges környezetvédelmi hatását, de vannak olyanok, akik a szakmai kérdéseket politikai célokra akarják felhasználni. A CSKP lapja szerint ehhez szolgáltat alapot az információs közlönyben megjelentetett állásfoglalás. A Rudé Právo bírálta, hogy a bulletinben az olvasható: a vízlépcső építése példátlan beavatkozás a környezetbe a közép-európai térségben, és jelentős, sok évtizedre, sőt évszázadra szóló környezetvédelmi, gazdasági, szociális, politikai és más következményei lesznek. A CSKP lapja vitába szállva a megállapítással, azt hangoztatta, az építkezés elsődleges célja az érintett terület megvédése az árvíztől, amely Magyarországon 1954-ben, Csehszlovákiában 1965-ben hatalmas károkat okozott. Nincs szó tehát arról, hogy csupán gazdasági és műszaki megfontolásokból határozták el a létesítmény megépítését, mint a NIKA állítja - hangsúlyozta a Rudé Právo, egyben aláhúzva, a vízlépcső olcsó, környezetvédelmi szempontból tiszta villamosenergiát szolgáltat majd, és javítja a hajózást a Dunán. A lap azt írta, a biológia és az ökológia tudományának elég ismerete van arra, hogy hatékony intézkedéseket javasoljon a vízlépcső esetleges negatív hatásainak a korlátozására. (folyt.) 1989. április 13., csütörtök 13:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - Rudé Právo (2. rész)
A NIKA-nak azzal az állításával kapcsolatban, hogy a vízlépcső megzavarja, sőt megsemmisíti a természetes környezeti rendszereket, a Rudé Právo azt az ellenérvet hozta fel, miszerint számos védett körzetet létesítenek, esztétikus, üdülésre alkalmas, környezetvédelmi szerepet is ellátó területet alakítanak ki. Az ökológiai helyzetet folyamatosan, monitorrendszerrel ellenőrzik, így, ha kell, időben be tudnak avatkozni. Mint a Rudé Právo cikkéből kiderül, a környezetvédelmi állásfoglalás arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízlépcső körzetében legkevesebb ötven kilométeres szakaszon fognak kipusztulni az ártéri erdők, s ez mintegy fél millió köbméternyi fát jelentene. A CSKP lapja elismerte, hogy az építés mintegy ötvenöt kilométernyi szakaszon kihat a környező erdőkre, de azt hangsúlyozta, hogy megfelelő telepítéssel, illetve műszaki intézkedésekkel javítani lehet majd a helyzeten. Ami a Csallóköz ivóvízkészletét és a Duna vízminőségét illeti, amelyekkel kapcsolatban a NIKA komoly aggodalmaknak adott hangot, a Rudé Právo maga is megállapította, hogy a földalatti vízkészletet feltétlenül védeni kell. A CSKP lapja utalt arra, hogy kezdetben lesznek bizonyos problémák a tározó vizének oxigénrendszerével, de - mint írta - ,, feltételezni lehet, hogy a vízlépcsőrendszer megvalósításával a vízminőség a jelenlegi állapothoz képest javul,,. A Rudé Právo végezetül azt írta, az általa is felhozott objektív, tudományosan megalapozott tények éles ellentétben vannak ,,a környezetvédelmi hisztéria sikolyaival,,. +++ 1989. április 13., csütörtök 13:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »