|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Orwell-Szolzsenyicin könyvbemutató (1 rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Az Európa Könyvkiadó két újonnan megjelent könyvéről, George Orwell: 1984 és Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című művéről, magyarországi fogadtatásukról, valamint a kiadó terveiről beszélt Osztovits Levente, a kiadó igazgatója azon a rendezvényen, amelyet csütörtök este tartottak a Kossuth Klubban.
A TIT országos irodalmi választmányával és budapesti szakosztályával, valamint a Magyar Rádióval közösen rendezett esten az igazgató emlékeztetett rá: Orwell 1984 című regénye tulajdonképpen megjelenése, 1949 óta Európának ezen a felén tiltott mű volt, mert e nagy erejű utópiát, amely egy totalitárius diktatúra létrejöttéről szól, a hidegháborús szellem megnyilatkozásaként könyvelték el. Magyar fordítása nyugaton olvasható volt, s szamizdat kiadványként hazánkban is terjesztették. Az Európa Kiadó 1984-ben megpróbálta közreadni, ám akkor még a kiadót eltanácsolták e szándékától. A mű ismeretében nem igazán érthető, miért nem engedélyezték megjelenését, miért vált politikai szenzációvá, miért nem ismerték el irodalmi értékét. Szolzsenyicin kisregényének újbóli megjelentetését is voltaképpen az időközben bekövetkezett szovjetunióbeli és magyarországi fejlemények tették lehetővé. A nagy vitákat kiváltó elbeszélés világszerte ismertté tette szerzője nevét. Művét az Európa Könyvkiadó 1963-ban, vagyis megjelenése után egy évvel már megjelentette, nem számított a tiltott könyvek közé. A szerző életében és munkásságában bekövetkezett események, majd az a konfrontáció, amire tulajdonképpen rákényszerítette a brezsnyevi éra, s amely végül száműzetéséhez vezetett, műveinek további magyarországi kiadását is megnehezítette, sőt lehetetlenné tette. Szolzsenyicin külföldön is folytatta a sztálini önkény korszakának írói feltárását, de újabb művei, közöttük A rákpavilon, illetve A Gulag szigetcsoport hazájában már nem jelenhettek meg. Az Európa A rákpavilon közreadását jövőre tervezi, s talán 1990-re napvilágot láthat A Gulag szigetcsoport is, amelynek fordítása - lévén hosszabb mű - több időt vesz igénybe. Az igazgató elmondta azt is, hogy Orwell Állati gazdaság című kisregényét idén májusban adják közre. Osztovits Levente az ,,elfekvő,, újdonságokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar könyvkiadásnak nincsenek drámaian nagy adósságai. Szólt arról, hogy a kitűnő jugoszláviai írónak, Danilo Kisnek két műve vár megjelenésre. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|