 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nyugatnémet lap: Magyarország Európára tekint (1.rész)
|
flesch istván, az mti tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap hétfői vezércikkében megállapítja: Magyarország célja ma Európa, s ez emlékeztet a korábbi évszázadoknak arra a törekvésére, hogy a magyarok felzárkózhassanak a nyugathoz. Hogy Európa földrajzi fogalmán, az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségen kívül mit értenek Európán a magyarok, azt legutóbb davosi beszédében sejtette Grósz Károly, a magyar kommunisták főtitkára:
- Nemzetem felemelkedése mindig Európa sorsához kötődött.
Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük,
hogy sorsunk Európa - idézi a tekintélyes frankfurti újság a
főtitkár szavait ,,Magyarország Európára tekint,, cím alatt. Grósz
és vele együtt honfitársai - állapítja meg - Európán nemcsak a
liberális gazdasági rendszert, hanem még hangsúlyozottabban a
hagyományt, a szellemi magatartást és a politikai stílust értik.
A konzervatív lap ezzel összefüggésben országunk legutóbbi
belpolitikai fejleményeit elemezve hangsúlyozza:
- A magyarok sorskérdése nem azon múlik, hogy vajon az országban
a kommunista párt vagy különböző szocialista pártok koalíciója van-e
hatalmon, és azon sem, hogy Magyarország KGST- és VSZ-tag. Lényeg
az, hogy mindez milyen a valóságban. Például: az a kérdés, hogy az
országban állomásozó szovjet csapatok milyen magatartást
tanusítanak, fontosabb kérdés, mint az, hogy itt vannak. A
leglényegesebb belpolitikai tényező az új alkotmány lesz, mivel
ezzel dől el: miképpen kormányozzák majd a népet, függetlenül attól,
hogy ki alakít kormányt.
A lap úgy ítéli meg: a jövőt majd az a tényező is alakítja, hogy
a kommunista párt miként foglalkozik a történelemmel, akár a
közelmúlt kérdéseivel is. Ezért van kiemelt jelentősége az MSZMP KB
illetékes bizottsága kiadandó jelentésének a népköztársaság négy
évtizedéről. A vezércikk erre vonatkozóan kitér vezető magyar
politikusoknak az 1956-os események jellemzése kapcsán elhangzott
állásfoglalásaira, az eltérő nézetek meglétére is, és a február
10-ikére összehívott központi bizottsági ülés feladatáról szólva
kifejti: (folyt.)
1989. február 6., hétfő 14:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|