|
|
|
|
Felcím: Megkapták a népszavazás költségfedezetét
|
Főcím: Népszavazásra várva
Budapest, 1990.július 24. Kedd (MTI-Press)
Vasárnap lépnek az urnák elé a választásra jogosult állampolgárok, hogy véleményt nyilvánítsanak: közvetlenül a nép válassza-e a köztársasági elnököt vagy legyen a választás joga az országgyűlésé? A népszavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a több mint 7 és fél millió szavazásra jogosult állampolgár közül a felénél több érvényes szavazatot ad le. Amennyiben az 50 százalék fölötti szavazati arány nem valósul meg, vagyis a jogosultak több mint fele nem megy el szavazni, úgy a Parlamentben választják a köztársasági elnököt, és természetesen akkor is, ha kellő szavazatszám esetén a többség erre voksol. Az előkészületek utolsó szakaszáról Tóth Zoltánnal, a Belügyminisztérium választási irodájának vezetőjével beszélgettünk. - Az utóbbi időben az ország több településéről is érkeztek hiradások, hogy nehézségeket okoz a szavazatszedő bizottságok felállítása. Előfordulhat-e vasárnap, hogy egy-egy választókörzetben szervezési fennakadások miatt nem tudnak majd szavazni az állampolgárok? - Ilyen eset sehol sem fordulhat elő az országban - hangzott a válasz. - A kormányzat, s itt említve a választási irodát is, mindent megtett, illetve megtesz, hogy a népszavazás a törvényes előírások szerint, rendben megtörténjen. Az igaz, hogy helyileg adódtak gondok a szavazatszedő bizottságok összeállításánál, mozgósításánál a nyári szabadságok miatt. A korábbi szavazások megszokott hármas bizottságait - amelyek a tanácstól kapták a megbizatásukat - legtöbb településen új tagokkal kellett kigészíteni. A helyi tanácsi végrehajtó bizottságok azonban, rendkívüli ülésen, párton kívüli, semleges tagokat delegáltak a csonkának mutatkozó bizottságokba. Jegyezzük meg, hogy ettől függetlenül, a korábbi bizottsági tagok megbizatása a jövőben is érvényes marad. - Hogyan rendeződnek a népszavazás anyagi kiadásai? - Köztudott, hogy a kormány javaslatára, a parlament 400 millió forintot szavazott meg a kiadások fedezésére. Még az előző kérdésre adott válaszhoz tartozik, hogy ugyancsak kormányzati javaslatra, s parlamenti döntés eredményeképpen a szavazatszedő bizottságok tagjai - tehát a hivatalosan delegált bizottsági tagok - munkájukért 1000 forint tiszteletdíjban részesülnek. (folyt.)
1990. július 24., kedd 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Népszavazásra várva 2. rész
|
Először fordul elő ilyen eset, lévén szó társadalmi munkásokról. Ez - számításba véve, hogy az országban mintegy 33 ezren működnek közre a háromtagú hivatalos bizottságokban - 33 millió forint. - Korábban panaszkodtak a tanácsok, hogy ráfizettek a választásokra. Kecskeméten például a képviselőválasztások két fordulója több mint egymillió forintjába került a tanácsnak, s később csak 360 ezer forint térült meg ebből. Most nem fordulhat elő hasonló eset? - Nem, mert a népszavazás minden költségére megnyugtató fedezetet jelent az emlegetett 400 millió forint. A tanácsok a kedd reggeli bankszámlával meg is kapták a szükségesnek látszó összegeket. - A mostani népszavazásnak megközelítően sincs olyan propagandája, mint az őszi "négypontos" népszavazáskor láthattuk. - Ami a választási iroda, s a tanácsok részére kötelező, ez ezúttal is megtörtént, illetve megtörténik. Nyomattunk 50 ezer plakátot, amelyen a választási felhívás olvasható; ezt országosan "terítettük". Emellett a helyi tanácsok már a múlt héten kifüggesztették a választási névjegyzékeket, s helyben is igyekeznek eligazítást adni a lakosságnak, hogy hol szavazhatnak. Az érdeklődők a Belügyminisztérium választási irodájánál az 1 173-026-os telefonszámon kaphatnak tájékoztatást esetleges kérdéseikre; a városokban községekben pedig a tanácsi ügyfélszolgálati irodák, illetve a tanácsok adnak a szavazással kapcsolatosan felvilágosítást. A pártok propagandájáról, ami a múlt népszavazáskor kétségtelenül nagyobb volt mint most, természetesen nem tudok mit mondani.
- Mikor értesülhetnek a választók a szavazás eredményéről?
- Ezúttal nem az országos számítástechnikai hálózat működik, mint a tavaszi választások idején. A szavazatszedő bizottságok a megyei központokba juttatják el a népszavazás zárultával a helyi eredményeket, s a megyékben összesített adatokat kapja meg az országos választási bizottság. Várhatóan vasárnap este 22 óra után tudunk adni országos részeredményeket. Nem hivatalos végeredmény pedig legkésőbb július 30-án, hétfőn, a déli órákban várható. (MTI-Press)
1990. július 24., kedd 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|