|
|
 |
|
 |
A Magyar Pedagógiai Társaság közleménye (1. rész)
(OS)
|
1990. július 23., hétfő - A Magyar Pedagógiai Társaság
évszázados hagyomány folytatójaként, a neveléstudomány és a
pedagógiai haladás iránt elkötelezett peddagógusok szervezeteként
definiálta magát újra kora nyári közgyűlésén. Úgy ítélte meg, hogy a
pluralizmus feltételei között, a pedagágus szakmai szervezetek,
egyesületek gyarapodása mellett is megőrizheti súlyát a
pedagógustársadalomban, ha képes széles rétegeinek fórumot teremteni
a szakmai érdekek artikulálására.
A szükségszerűen önkritikus számvetés és megújulás jegyében arra
kíván vállalkozni a mintegy kétezres tagságú szakmai szervezet, hogy
a rendszerváltozás felelősségteljes időszakában a pedagógia, a
nevelés tudományának és gyakorlatának érdekeit és értékeit
felmutassa; részt kérjen a közoktatási rendszer előtt álló problémák
megoldásából; elősegítse az örvendetesen sokszínű, irányzatok mentén
tagolt pedagógiai szakma nélkülözhetetlen konszenzusát az
alapkérdésekben. S hogy aktív részese legyen annak a dialógusnak,
mely az iskoláról, maradandó értékeiről és működési zavarairól,
megoldásra váró válságairól és a változtatás irányairól, valamint
javításra váró feltételeiről folyik világszerte és itthon - az
intézményhasználók, az intézményfenntartó önkormányzatok, az
államhatalom és a szakma képviselői között.
A közgyűlés után a Magyar Pedagógiai Társaság 20 megyei
(fővárosi) tagozatában, 21 szakosztályában folytatódik a munka. A
gyakorlati pedagógia élenjáró mestereit, műhelyeit, a kutatóhelyek,
a pedagógusképző intézmények, a pedagógiai sajtó szakembereit
egyesítő társasági élet remélhetőleg segít a nehéz helyzetben lévő
szakma fejlesztésében. A Társaság megőrzi kezdeményező szerepét a
VI. Nevelésügyi Kongresszus szervezésében, bízik a rendezvény köré
csoportosuló társadalmi összefogásban, konstruktív eszmecserékben.
A Társaság tevékenységének dinamizálása jegyében ült össze - nem
sokkal közgyűlési létrehozását követően - az elnökség, melynek 41
tagja a szakosztályok és tagozatok által delegált személy, további
húsz főt pedig közvetlenül a közgyűlés választott. Az elnökség
összetétele tükrözi a megújulási szándékokat, egyebek mellett
jelentősen csökkent átlagos életkora, tágult a társaság
irányításában érintettek köre. Több elnökségi tag egyben más
pedagógiai egyesülés, szakmai csoport reprezentánsa is.
Az elnökség rendkívüli ülésén ügyvezető elnökséget választott. A
társasági alapszabály előírásai szerint működő ügyvezető elnökség
hivatott arra, hogy működésével a Társaság keretei közt konszenzust
kereső pedagógiai irányzatok, ,,iskolák,, közt kapcsolatot
teremtsen. (folyt. köv.)
1990. július 23., hétfő 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|